Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 13 3— mind országát a szűz Mária védelmébe s pártfogásába ajánlotta. Ha hiteles azon görög okmány, melylyel szent István görög apáczák számára a veszprémi völgyben kolostort alapitott: ez is bizonyítványt ad Mária kiváló tiszteletéről : sz. István abban a Sziiz Máriát «dicsőséges asszonynak» nevezi. Az okmányt Kálmán király átíratta, latin fordítást kapcsolván hozzá. Szent Gellért csanádi püspök minden szombaton kü­lön ájtatosságot tartott a szent György templomában Mária tiszteletére, kit, mint a legenda mondja, nem is saját nevén, hanem Boldogasszonynak szoktak ne­vezni. Mária e kiváló tiszteletének alapján történhetett aztán, hogy IV. Béla és V. István okmányaiban a szűz Mária egyenes Magyarország védszentjének ne­veztetik !') Legrégebb emlékünkben a Halotti Beszédben is olvassuk: «es vimagguc szen achson mariat,» — a Königsbergi imatöredék szűz Mária tiszteletét zengi. Az 1512-iki kéziratban maradt «az zyz máriához valov imádság» szintén Mária tiszteletének bizonyítéka: »Azzonom ziz ana mária*. Az esztergomi székesegyház Mária tiszteletére épül, 2) a győri székesegyházzal együtt, melyet szent István a Boldogasszony tiszteletére felajánlott, mint azt egy máig meglevő, 1033. évszámmal ellátott kép bizonyítja, melyen a király vánkoson felajánlja a templomot Máriának. 3) I. Géza 1074-ben a szentbe­nedeki monostort alapitván, ennek a »váczi szent Mária püspökség« tiszaparti határában is adott java­kat. 4) A nagyváradi székesegyház szintén Boldogasz­szony tiszteletének szenteltetett fel. 5) Mindez élénken bizonyítja királyaink s velők a nemzet kiváló kegyeletét Mária iránt, akit védőasszo­nyának vállalt el az apostol-fejedelem, és példáján lelkesedésre gyulladt az egész nemzet. De hol vegyünk bizonyitékot Mária tiszteletére a szertartásokat illetőleg? Hiszen nincs egy emlék, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom