Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 9 3— nyilatkozása az emberi sziv érzelmeinek. Honnan tanulta az ember a dalt, a költészetet ? A Teremtő, maga a mindenség Alkotója oltá szivébe az érzelmeket, példát adott a dalra szárnyas énekeseink teremtése által. Első sorban őt dicsőité az ember. A keresztény vallás, mint ilyen nem lehetett el szertartások nélkül — s ezek hymnusok nélkül mit értek volna? A hymnusok nem csak az Istennek, mint legfőbb Lénynek, hanem a szűz Anyának, a martyroknak, a szenteknek tiszteletére is megzendültek. Ha a pogány múzsa dalra fakadt Maecenasok, Augustusok, imperátorok dicsőítésére : a keresztény múzsa mért nem léphetett volna az Isten szolgálatába ? S a keresztény századok szültek nagy embereket s fölséges dalokat Az Istenanya tiszteletén felbuzdult szerzetesek mennyi dalt irtak ! S minő dalokat ! S ed u 1 i u s ajkán zendült meg az első ismert Máriadal s egymásután vetélkednek a dicsőítésben Venantius Fortunatus (»In festő Assumptionis Mariae« »I)e beata Virgine«) Gergely (VI. sz.) (»S Maria«) Anonymus költő (»De nativitate Sanctae Mariae«) (VII. sz.) Hrabanus Maurus (»In purificatione B. M. V.«) Notker (IX. sz) (»In purificntione B. M. V.« és »In assumptione B. V. M.«) Clugny Odilo »A Salve Regín a« s több apró Mária dal szerzője, s z. Anzelm (»Hymni de s Maria, matre Domini«) a francia Abaelard Péter (sz. 1079. Palaisben) »In annunciatione b. Mariae virginis«, Adama st. Victor (»I)e beate Virgine« »In conceptione b. M. V «) (XII. sz.) III. I n c z e pápa (»Planctus b. M. V.«) S z. Bonaventura (sz. 1221. Bagnoreában, doctor seraphicus) (»I)e dolore b. v. Mariae« »Ad beatam Mariam Virginem Deiparam«) Regensburgi Albert (XIII. sz.) »De b. et gloriosa Virgine Maria« De septem gaudiis b. v. Mariae in terra* Mária hét fájdalmát foglalja