Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884
8 Senator, sikkasztásban, M. Atilius pedig- fölségsértésben bűnösöknek találtatván, bebizonyult, hogy egy hozott itéletök fejében pénzt fogadtak el; hogy akadtak senatorok, a kik, mihelyt nevök a urnából kihúzatott, melyet C. Verres, akkoriban városi praetor tartott, menten a vádlott ellent adák szavazatukat, a nélkül, hogy ügyét hallották volna ; végre, hogy találkozott senator, ugyancsak ezen ügyben biró, a ki pénzt vett föl a vádlottól, hogy a többi bíró között szétoszsza, s pénzt vett föl a vádlótól is, hogy a vádlottat elitélje. Fájlalhatom-e hát eléggé e szennyet, e szégyent, e csapást, mely az egész rendre nehezedik ?'") Bármi szigorúak voltak a vezérek és közbérlők kapzsisága ellen hozott törvények, és a római nagyok patronatusának ellenére, az alávetett népeket a) egyre sanyargatta a tisztviselők zsarolása, és Verres volt a legszemtelenebb erkölcstelenség példánya, ugy hogy Cicero joggal mondhatta, hogy valamennyi tartomány nyög-; valamennyi szabad nép panaszkodik ; valamennyi ország fölszólal kapzsiságunk és erőszakoskodásunk ellen. Innen egész az Óceánig nincs oly távoleső, nincs oly kevéssé ismert hely, hová napjainkban polgártársaink igaztalansága és zsarnoksága el nem hatott 3). Az idegen országok lakosai, részint hogy a kormányzód és kiséretök szertelen követeléseinek eleget tegyenek, részint hogy a közjövödelmek bérlőit kifizessék, kölcsönökre szorultak. K tőkék pedig egyedül Rómában levén kaphatók, csak túlságos kamat árán juthattak hozzájuk; s a nagyok uzsorára adván magukat kezökbe kerítették a tartományokat. Még a hadsereget is megmételyezték a belháboruk, s a parancsnokok nem gondoskodtak többé a fegyelemről. Flamininus, '). Cicero, I. Actio in Verrem, 13. 2). „Az alávetett népek mindegyik városának van egy patrónusa Rómában" (Appianus, De bello civili, II. IV.) 3). Cicero. II. Actió in Verrein, III, 89. Cicero hozzáteszi egyik levelében : „Saját polgártársaink szenvedése után meg lehet Ítélni, mennyit kell a tartományok lakosainak eltűrni a közbérlöktől. Midőn Itáliában több vámot eltörültek a felszólalások kevésbé fordultak az adó elve, mint az adószedés visszaélései ellen, s a rómaiak feljajdulása a hazai földön nagyon is hangosan adja tudtunkra, mily sorsuk lehet a szövetségeseknek a birodalom véghatárain." (Quintushoz irt levelek. I, I—II.)