Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884

9 Aquilius, Paulus Aemilius, mond Dio Cassius, jól fegyelmezett liarczosokat vezényeltek, a kik megtanulták némán végrehajtani vezéreik rendeleteit A törvény volt zsinórmértékök ; királyi lelkületűek, egyszerű életűek, költségeiket józan határok közé szorítók, nagyobb szégyennek tartották a katonáknak hízelegni, mint az ellenségtől félni. Sulla korától fogva ellenben a vezérek fő rangjokat az erőszaknak, nem pedig az érdemnek köszönhetvén, fegyvereiket inkább egymásra, mint az ellenségre kényszerítvén irányozni, arra szorultak, hogy a népszerűséget hajhászszák. A vezérlettel megbízva, pazarolták az aranyat, élvezeteket szerzendők a hadaknak, melyeknek busásan fizették meg fáradalmaikat: tudtokon kívül, hazájokat eladóvá, magokat pedig a legelvetemültebb emberek rabszolgáivá tették, hatalmok alá hajtandók azokat, kik náloknál többet értek. íme, ez űzte el Mariust Kómából s ez hozta őt vissza Sulla ellenében; ez okozta, hogy (Jinna Octaviusnak, Fimbria, Flaccusnak gyilkosává lett. E bajoknak tő oka Sulla volt, ő, a ki teli marokkal szórta az aranyat hadseregében, hogy a más vezérek alá sorozott katonákat elcsábítsa és zászlói alá kecsegtesse, i) Régen elmultak már azok az idők, midőn a katona, rövid hadakozás után, letette fegyverét, hogy az ekéhez térjen vissza; utóbb, hosszú évekig a zászlók alatt marasztva, mire valamely vezér nyomában visszatért, hogy a Mars mezején szavazzon, immár eltűnt a polgár, egyedül a táborért lelkesülő harczos maradt meg. A hadjáratok befejeztével szabadságra bocsátották a seregeket, s Itáliát e szerint, hol gyarmatokba egyesülve, hol a vidéken szétszórva, számtalan veterán borította el, kik készebbek voltak valakit a harczba követni, mint a törvénynek engedelmeskedni. Marius és Sulla régi légióinak százezrével voltak veteránjai. AZ állam különben is gyakran elgyengül az által, hogy túlhajtja az elvet, melyen alapul. Már pedig Kómában a h.iboru levén a fő foglalkozás, valamennyi intézmény már eredetileg katonai jellemet öltött. A respublica első tisztviselői, a centuriák, azaz a fegyveresen szavazó nép által választott eonsulok vezérlették a hadsereget. A nemzet legtisztességesebb elemeiből alakult hadsereg nem a respublicának, 1) Dio Cassius, LXXXVI. Fragin. GCCI. edit. Gros.