Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884

Az anarchisták Rómában.*) ^

1'

ac

c^

lus

o'

í reformtörekvéseivel kezdődik a római respublica megrázkódásának történelme, mely az actiumi csatával ért • véget. E század Rómában a forradalmak kora. A forradalmak egyikébe: a Catilina korabeli anarchistíkusmozgalmakba visz tárgyunk, midőn Róma kifelé győzedelmeskedik ugyan, benn azonban a polgár, háború díil, s nem egyszer alapjában rendité meg a hatalmas államot. Az önzetlenség s a stoicus erkölcsök kora lejárt, közel négy századig tartott ez, és e korszak alatt a vélemények és érdekek eltéréséből származó ellentét soha véres összeütközést nem idézett elő. Az aristocratia hazafisága, a nép józan esze kitudta kerülni e szomorú végletet; de a VÍI-ik század első éveitől kezdve más alakot öltenek a viszonyok, s minden reformjavaslat, minden hatalomra törés csak zendüléseket, polgárháborúkat, mészárlásokat, számkivetéseket szül. „A respublica, mond Sallustius, nagyságát kis számú jó polgárok bölcs politikájának köszöni ')", és hozzá lehetne tenni, hogy hanyatlása attól a naptól kezdődik, midőn az utódok megszűntek elődeikhez méltók lenni. És csakugyan a legtöbben azok közül, kik a Gracchusok óta nagy szerepet játszottak, oly önzők és kegyetlenek voltak, hogy kicsapongásaik közepett bajos meghatározni, me*) Források : Az ókori irodalom • idevonatkozó maradványai. Ujabb munkák: Mommsen, Rőniische Geschichte. Berlin. 1868. III. Boissier Gaston, Cicero és barátai, fordította Csiky K. Bpest. 1876. III. Napoleon, Julius Caesar története, fordították Greguss Á. és Székely J. Pest. MDCCCLXV. John Coast. Die Entstehungsgeschichte der Catilinarisch. Verschwörung. 1876. Mihalik A. Catilina Cicero- és Sallutiusnál, Sz. Fehérvár. 1882. Burány Gergely, A római állandó törvényszékek és a büufenyitő eljárás Cicero korában. Szombathely. 1883. 'j Sallustius, Fragm. I, 8.