Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

28 _ Ha a világító pontot 5) a gyüpontba helyezzük, a fénysugarak visszaverődés után egyenközüen hagyják el a tükröt, mit az 5-ik ábráhól világosan láthatunk. A vájttükrök e sajátságát a közéletben fénysugarak összegyűjtésére szokták felhasználni: azért alkalmazunk lámpáinknál vájttükör alakú bádogernyőket, vagy vasúti lámpáknál és világítótornyoknál pontosan készült vájttükröket. Ha végre 6) a világító pontot a gyúponton belül közel a tükör mellé helyezzük, a világító pont nagyított képe a tükör mögé esik. ezen esetben csak képzelt képet nyerünk s a visszavert sugarak szétágozva hagyják el a tükör felületét, mintha a világító pont a tükör mögött állana, mi az ide mellékelt G-ik ábrából szintén világosan kitűnik, hol a világító pont képzelt képe S-ben látható. Közönséges használatra szánt nagyító tükrökkel igen könnyen meggyőződhetünk a mondottak igaz voltáról, ha sötét szobában a nagyító tükör elé tartott stearin-gyertyaláng légben lebegő valódi képét fehér ernyővel felfogjuk. Ha a világító pont helyett más tárgy, pl valamely pálczának képét keressük, az előadottak nyomán szintén fellelhető, de megjegyzendő, hogy a mértani középponton kívül álló tárgy képét ugyanazon ponton belül, fordított állásban és kicsinyítve nyerjük; ellenkező esetben, ha a tárgyat a mértani középpont és gyúpont közé teszszük. képét az előbbeni ponton kívül szintén fordított helyzetben, de nagyítva nyerjük; ha végre a tárgyat a gyúponton belül közel a tükör mellé helyezzük el, képét jól megnagyítva rendes állásban a tükörben találjuk. Közhasználatra szánt vájttükrök rendesen csekély gömbelhajlással bírnak, miért is — gyiípontjuk elég távol esvén a tükörtől — bennük a szemlélő rendesen nagyított képét látja egyenes állásban. Egyéb tükrök tüneményeinek leírását, minthogy a közéletben csekély fontossággal Iúrnak, itt egyszerűen mellőzzük. B) Sugártörés. Midőn egy fénysugár valamely átlátszó közegből egy másik szintén átlátszó közegbe lép, mely sűrűbb vagy ritkább az előbbinél, eredeti iránya megváltozik, és más irányfelé folytatja útját. Ezen irányváltoztatást nevezzük sugártörésnek. A fénysugár ennélfogva különféle sűrűségű közegekben tört vonal irányában halad, melynek két darabja a különböző sűrűségű közegek határán szöget képez. E tüneményt a, következő egyszerű kísérletekkel lehet bemutatni: Ha egy köbdecimeter térfogatú üres üvegedényt M N alapon (7-ik ábra) K N átlátszatlan fal mellé állítunk, mely épen egy decimeter magas, és az egész készüléket sötét szobában valamely gyertyalánghoz közel asztalra helyezzük, az átlátszatlan fal az edény fenekére árnyékot vet, melynek széle megjelölhető. Az S világító pontból jövő egyetlen fénysugár az árnyék szélét A pontban