Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

27 nek a kép láttára: azért, lia-a helyzet kikcröllietlen, a képet el kell födniök. hogy munka közben helyes kézmozgást tehessenek. Nevezetes tünemény a síktükröknél, hogy a tárgy képe két akkora szögnek megfelelő mozgást tesz, ha a tükör bizonyos szög alatt kimozdul helyéből. Innen van, hogy lassan hullámzó vizszinen is oly gyorsan változik a napkép helyzete s hogy a kézi tükrökkel vagy csillogó tárgyakkal falravetett napkép a tükröző tárgy alig észrevehető mozgatása mellett is oly gyorsan tünedezik; ebben rejlik oka a dísztárgyak felette nagy csillogásának. Legyen M N (3-ik ábra) egy vájttükörnek merőleges átmetszet-e. A a gömb ^középpontja. melyhez a tükör mint gömbszelet tartozik, s egyszersmind a tükör mértani középpontja. B a tükör valóságos középpontja és AB láttani tengelye. Azon fénysugár, mely a, tükröt B pontban merőlegesen találja, ugyanazon irányban veretik vissza és fősugárnak neveztetik: minden más sugár a beesési szöggel ugyanazon szög alatt veretik vissza. Ha a tükörtől bizonyos távolságnyira és pedig I) a tükör mértani középpontján kívül a láttani tengelyre egy világító pontot pl. S gyertyalángot helyezünk, SB fősugár BS irányban. SC melléksugár Oy irányban veretik vissza, mert ACy visszaverődési szög egyenlő A 0 S beesési szöggel, ha A 0, mint gömbsugár, a beesési függélyes. A visszavert (!v fénysugár a fősugarat X pontban találja; de könnyű belátni, hogy minden más sugár is, mely S pontból kiindul és a tükröt ferde irányban találja, visszaverődés után X ponton megy keresztül. S világító pont légben lebegő képét tehát X-ben találjuk. Ha 2) a világító pontot közelebb a tükörhöz a mértani középponton belül helyezzük el. akkor igen természetes, hogy képét e ponton kívül leljük, mit az ide mellékelt 4-ik ábra elég világosan előtüntet, mert mint látható az S világító ponttól jövő sugarak a mértani középponton kívül X-ben találkoznak. Az előrebocsátott két esetből 3) világosan kitűnik, hogy ha a világító pontot a mértani középpontba helyezzük, különálló kép nem szárinazhatik, mert ezen esetben minden egyes fénysugár egyenes irányban találván a tükröt, ugyanazon irányban veretik vissza, azért a kép és világító pontnak egy pontba kell esnie. Azon sugarak 4). melyek a tükröt egyenközüen találják, minők a napsugarak, visszaverődés után egy meghatározott pontban találkoznak egymással, melynek távolsága a tükörtől mindig egy félgömbsugárral egyenlő. Itt nemcsak a naptól jövő fénysugarak egyesülnek, hanem ugyanannak inelegségi sugarai is, és oly magas fokú hő összpontosítható, hogy benne még a legnehezebben olvasztható tárgyak is megolvadnak, igy ezen pont bárminő tűzhelyet pótolhat, mi több: kellőleg berendezve még gőzgépeken is alkalmazhatók volnának szükség esetében a vájttükrök oly vidékeken, hol hónapokon keresztül derült időjárás szokott lenni.