Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

26 drágák szoktuk lenni, azért közhasználatban nem, csak természettani kísérleteknél alkalmaztatnak. Közhasználatban az üvegtükrök szerepelnek. Tükröket már a legrégibb időkben használtak, feltalálásuk czélja volt, hogy az ember önmagát láthassa, noha kezdetben ékszer gyanánt is szolgáltak. Pliníus megemlíti, hogy a vallási szertartások alkalmával a nők kis fémtükrökkel ékesítek fel magukat. Alexandriai Cyrill megjegyzi, hogy a zsidók ezek alkalmazását már az egvptomiaktól sajátíták el és valóban, mert csak igy tehet említést Mózes az Exod. 88. fej. 8. v. tükrökről, hol ez mondatik : „Eecitque labrum aeneuin cum hasi sua de speculis niuliorum, yuae excubabant in ostio tabernacnli." A régiek bronztükröket használtak, ezüstből készült tükrök a, ritkaságok közé tartoztak : később, midőn Aetliiopiában Obsidius a róla nevezett obsidiánt felfedezte, ebből készültek a közhasználatra szánt tükrök, ezek rövid idő alatt annyira kiszoríták közhasználatból a fémtükröket, hogy a 13-ik században már mint ritkaságok említtetnek fel. A tükröknél, bármily anyagból készüljenek is, egyedül a tükröző felület alakja vétetik természettani szempontból tekintetbe. E szerint vannak sik-, domború-, vájt-, henger- és kuptükrök. Sifttükröknél a fény-visszaverődés igen egyszerű törvények szerint történik megjegyezvén, hogy a függélyesen eső sugarak ugyanazon irányban, a bizonyos szög alatt beeső sugarak pedig a beesési függélyes ellenkező oldalán a beesési szöggel ugyanaz n szög alatt veretnek vissza : azért valamely világító pont képe oly távolságnyira van a tükör mögött egy képzelt merőleges bizonyos pontján, mint a. mily távol van a világító pont a tükör előtt ugyanazon képzelt merőlegesen. Igv ha felteszszük, hogy AB (1-ső ábra) egy siktükörnek merőleges átmetszete, S egy világító pont a tököl* előtt, NC a tükörre merőlegesen eső fénysugár, SD pedig más sugár, mely a tükröt ferde irányban találja, úgy SDE beesési egyenlő EDE visszaverődési szöggel és a világító pont képét a tükör mögött megtaláljuk, ha SO és FI) sugarak irányát a tükör mögött meghosszabbítjuk, mígnem egy pontban találkoznak, ekkor az F-ből néző szem a világító pont képét S'-ben látja. Ugyanez áll bármely más világító ponttól jövő eredeti fénysugárról- és a tükör elé állított tárgyak felületéről jövő visszavert sugarakról is, úgy hogy valamely tárgy és a tükörben látszó képe mindig symmetrikus fekvésüek. Igy AB tárgy képe MN tükörben (2-ik ábra) A'B' helyzettel bir. Épen azért, ha valaki arczczal a tükörbe néz. a kép reá visszanéz, valamint minden más körülötte lévő tárgy képe is. csakhogy a jobb oldal képe a tükörben a baloldalt képviseli. E Csalódásról meggyőződhetünk. ha valamely tükör előtt rajzolónak képére tekintünk, mert ugy látszik, mintha a kép az irónt balkezében tartaná. Kik valamely munkát gyakran tükör előtt szoktak végezni, azokra nézve e csalódás nem feltűnő. de járatlanok könnyen zavarba jöhet-