Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880
22 Sokat kellene ínég szótanunk a hangtüneményekről, ha ezek leírása volna értekezésünk tárgya. Csak alapot akartunk letenni, melyre támaszkodva a fény mibenlététéről és tüneményeiről czélunknak megfelelő képet fogunk alkothatni. Mi fény'? A fény végokát illetőleg alig tudunk valami bizonyosat, azért a valódi végok helyett meg kell elégednünk egy jó feltevéssel, melynek alapján a fénytüneményeket értelmezhetjük. Ez a hullámzási elméletben (Undulations-Theorie) nyert kifejezést. Ezen elmélet szerint a fény nem egyéb mint rezgés, sajátságos hullámzó mozgás ; de ezen elmélet csak ugy állhat meg, ha felteszszük, hogy az egész világűrt a benne lévő tárgyakkal együtt egy végtelen finom, átlátszó és rugalmas anyag tölti be, — mely mint már említettük — lebnek (aether) neveztetik. A lebnek be kell hatolnia mindenhova, körül kell vennie a testek láthatlan apró részecskéit, az atomokat, hogy nagyszerű rendeltetésének megfelelhessen ; rendkívüli nagy finomsága és súlytalan minősége miatt az általánas nehézség törvényeinek nincsen alávetve és mint ilyen a sűrűbb tömegű égitestek mozgását ugyan észrevehetőleg nem akadályozza, mégis a csekélyebb tömegű üstökösök járását késlelteti, mint ezt Éneke a róla nevezett üstökösön valóban tapasztalta, mert állítása szerint ezen üstökös 178(3 óta 3. 1/, évi keringési idejéből */ 9 napot veszített. Ezen időveszteség látszólag ellentmond a leb létezésének, mert ha rövidebb idő alatt futja meg az üstökös nap körüli pályáját, ugy inkább gyorsabban kell haladnia, hogy ugyanazon utat rövidebb idő alatt fussa meg. Ámde tudjuk, hogy két erő működik közre az égi testek kerülék alakú mozgásánál • egyik, mely az égi testeket egyenes irányban igyekszik tovább terelni a világűrben s eredménye az érintői sebesség; a másik a központi égi test általános vonzereje, melynél fogva a körülötte lévő égi testek vele egyesülni törekszenek. E két erő együttes működése eredményezi a kerülék alakú mozgást. Eeltéve, hogy az égi test nap körüli pályáján állandó akadályra talál, érintői sebessége csökken, miáltal a központi égi test vonzereje túlsúlyra emelkedik, s így a körülötte keringő égi test némileg feléje közeledni kénytelen, de mivel ekkor pályája megrövidül, daczára megcsökkent érintői gyorsaságának rövidebb idő alatt fogja megfutni nap körüli útját. Ha Éneke üstökösének 1786 óta 1/ 9 nappal rövidült meg keringési ideje, ennek oka csak bizonyos állandó akadály lehet, mély valószínűleg nem más, mint az említett igen finom és rugalmas leb. Biela üstökösének szétzúzását is 1849 deczember 19-én a leb ellenállása okozhatá. Gondoljunk egyelőre bármit a fény mibenlétéről, valószínűnek találjuk Olbers véleményét, mely szerint az egész világ mindenséget egy végtelen finom anyagnak kell betöltenie, mely — noha talán nem veri is vissza a fényt — mégis mindenesetre
