Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880
21 felé hallható, ha különben a rezgés tovaterjedését egyéb körülmény nem akadályozza: de könnyen meggyőződést szerezhetünk magunknak azon tünemény okáról is. miért gyengül a hang ereje a hangzó testtől való távolság növekedtével. Minden mozgás, mint tudjuk, bizonyos erő eredménye. Azon erő. mely hangindításkor valamely rugalmas test részecskéit rezgő mozgásba hozza, közvetve a légrészecskék rezgő mozgását is eredményezi; a mozgás forrásánál ezen erőnek csak igen kis térfogatú légmennyiség részecskéit kell rezgésbe hoznia, de — mint igen világos — a mozgás tovahalad tával mindig nagyobb és nagyobb gömbfelülethez tartozó légmennyiség részecskéi jönnek mozgásba ugyanazon erő következtében, miért is itt épen az történik a gömbhullámokkal, mit a vizhullámokról megjegyeztünk : kellő távolság mellett megsemmisülnek, s igy hallszerviinkre hatást többé nem gyakorolnak. Ez az oka, hogy igen nagy távolságról a legerősebb hang sem hallható. A hang valóban rezgés és a légrészecskék rezgő mozgásával halad tovább. Erről igen könnyen meggyőződhetünk a következő kísérlettétől által. Alkalmazzunk a légritkító készülék burája alá működésben lévő csengetyűt: tapasztalni fogjuk, hogy légritkítás előtt a csengetyűt teljes erővel és tisztán halljuk csengeni : de azonnal gyengül a csengetyűhang, mihelyt a levegő ritkulni kezd és bizonyos ritkulási foknál a hang teljesen megszűnik, jóllehet a csengetyű még mindig ugyanazon mozgást végzi, melyet ritkulás előtt. Az is bizonyos, hogy a hang a légrészecskék rezgő- és nem haladó mozgásából származik. Többen tapasztalhatták, hogy erős ágyúzás alkalmával a közellevő épületek ablakai bezúztak, noha különben a legnagyobb szélcsend uralkodott. Nem okozhatá tehát az ablaktörést más egyéb, mint az ágyú-kisütés alkalmával igen erős rezgő mozgásba hozott légrészecskék nyomása : ugyancsak a légrészecskék igen erős mozgása idézi elő villámcsapáskor is az ablaktáblák recsegését. E körülmények a mondottakról kellő felvilágosítással szolgálnak. A másodperczenként végzett rezgések számától függ a hang magassága. Minél több rezgést végez másodperczenként a hangindító pl. rezgő hegedű, zongorahur, annál magasabb, vagy köznyelven „vékonyabb" hang támad. A hanghullámok terjedési sebessége még a legmagasabb hangnál sem valami felette nagy : igaz. hogy sokkal gyorsabbak a vizhullámoknál a hanghullámok, de hasonlíthatlanul csekélyebb ezek gyorsasága a. fényt vagy szint okozó lebrészecskék rezgési sebességénél. Két másodperczes ingával tett egyszerű kísérlet meggyőz bennünket arról, hogy a hang másodperczenként 1050 lábnyira-, közel 332 meternyi távolságra terjed. Ez az oka, hogy gyakran néhány másodpercz elteltével hallatszik csak a dörgés a villámlás után, és hogy kellő távolságban a pisztolylövést sem halljuk egyidőben a pisztolytüz megvillanásával és a munkás kezében lévő fejsze zörejét a fejszecsapással.
