Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

Ívesen fékező kézre és a mellett jóindulata útmutatóra, vezetőre akadt volna. Nagyon fonák okoskodás az, ha valamely szülő a helyett, hogy kellő erélyessége! tanúsítson könnyelmű fia irányában azt tartja: majd megtanítja azt az élet a komoly munkára. Hisz a mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy egy könnyelmű emberre, kit a viszonyok ismét a jó útra terelnek, jut száz, kik menthetiemil elbuknak. A könnyüvérüséget nem szabad összetéveszteni a könnyelműséggel. A könnyüvérü ifjú idomítható mint a viasz. Ha a házi nevelés megadja neki a jó alakot, meg is fogja azt tartani. De ha a könnyüvérüséget nem szabályozzák, ha magára hagyják, legtöbb esetben könnyelműséggé fa jul át. Sokszor e hiba már a gyerniekx korban kezd jelentkezni, és valamint a csemetét szorgalmasan kell nyesegetni, hogy gyümölcshozó fává növekedjék, ugy a könnyelmű fint már a zsenge kortól fogva kell a rendhez és munkához szoktatni, mert ha már ifjúvá fejlődött, és ezen hiba is vele nőttön nőtt, a kívánatos átalakítás már sok nehézségekkel jár és gyökeresen nem is sikerül mindig. Ha tehát szükséges, hogy a szülő fiának szórakozásait, társalgását. időtöltését vizsga őrszemekkel már kisebb tanuló korában kisérje és irgalmatlanul távolítson el mindent, a mi gyermeke ártalmára lehet; ugy kétszeres felügyeletet kell alkalmaznia akkor, ha alapos gyanúja van, hogy fia a könnyelműségre hajlik. A gyermekes szigor az ifjúnál ozéltévesztett dolog, a szigor legyen hajthatlan, de okos, hasson az ifjú eszére ép ugy, mint szivére, de erős kézzel tartsa azt féken, kivált midőn észreveszi, hogy az a jó útról kitérni készül, és ha mégis kitért, azonnal terelje vissza. Engedékenységnek itt semmi helye, a vaskövetezetességü bánásmód minden kényszereszköz nélkül még a legrakonczátlanabb természetű fiút is a szülői tekintély respectálására fogja bírhatni. Ha a szülő ezt megteszi, ha nem vezérli tetteiben a szülötte iránti elfogultság, akkor csak (ia javát és érdekét mozdítja elő. de megkönnyíti, kiegészíti az iskola működését is, mely végre megszorító és oly büntető eszközökkel nem rendelkezhetvén, a melyek a könnyelmű ifjúra nézve kívánatos hatással volnának, ennek csupán fokról-fokra való hanyatlását, mind erkölcsi, mind tanulmányi tekintetben kénytelen hivatalos uton és módon constatálni. Ámbár a mozzanatok és körülmények hosszú sorozata volna még a tanuló életében, melyek a szülőket az iskolával correlatióba hozzák, azokkal mégis most tüzetesebben nem foglalkozhatom;"részint az okból, hogy túlságos hosszúra ne nyúljék czikkem, de részint azért is, mert szilárd meggyőződésein, hogy, ha a szülők a tanári karban teljesen megbíznak, ha a tanárokban nem látnak mást, a mint hogy mást látni valóban észszerütlenség volna, mint gyermekeik valódi barátjait, igazlelkü jóakaróit, a szórványosan előforduló, kisebb jelentőségű bajokon különleges útmutatás nélkül is könnyen fognak segíthetni. Csak két általános igényt, a tanuló egész életére