Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1877

10 Minél fejlettebb a társadalom, mely lehetségessé teszi az elzárt helyeken, városokban vagy szobákban foglalkozást, hol kedvünk szerint szabályozhatjuk a lég hómérsékét, a melyben élünk; hol ruházat, bútorzat által mindinkább ellensúlyozhatjuk az időjárás változásainak kellemetlen befolyását: annál függetlenebbé lettünk a klímától, mig megfordítva, ott, hol földművelés- és állattenyésztésből vagy szállító-kereskedésből él a nép, nemcsak hogy közvetlenül maga is sokat kénytelen szenvedni az időjárás mostohaságait, most nyárban a nap égető hevét, vagy a tél fagylaló hidegét, hanem az időjárás e nagy változása még munkája sikerét is nagyrészben meghiusítja, s ez uton akadályozza, hogy bár nagyobb erőfeszítéssel is, mngszerezliesse magának azon kényelmet, melyben aztán könnyebben élve, könnyebben szaporodhatnék. A statistikai adatok nyilván mutatják, hogy a közép hőmérsékletű időjárás s a mérsékelt földöv a legkedvezőbb a népesedési viszonyokra. — Tehát minél inkább közeledünk a nagyon meleg, vagy a nagyon hideg éghajlati határok felé, annál kedvezőtlenebb az. — A szélsőségekbe csapongó klima egyszersmind a faj e!törpiilése által annak pusztulására hat: a mint valóban tapasztalat szerint is, a hömérséki határok felé lakók mindinkább törpülnek; igy pl. mig a legmagasb életkor s a legnagyobb testmagasságAngliára esik: az eszkimóknak alacsonysága és a hindostániaknak csenevészsége köztudomásu dolog. Az égalj és föld minemüsége határozók levén közönségesen az életszokásokra nézve is, ebben rejlik egyik oka a szülőföld azon csudálatos varázshatásának, melynél fogva annak úgyszólván összes physikai tulajdonságai mulhatlan feltételei az egyéni élet tartóssága s vidorságának. Az égalj kétségtelenül nagy befolyást gyakorol az emberre, de viszont az emberi munkásság is nyomát hagyja az éghajlaton. A levegőnek szárazsági s melegségi foka nagyon is függ attól, hogy minemű földdel érintkezik; a sivár homokon, kopár szirteken felhevül, megszikkad, ellenben a növényzettel bontott vidéken, né'vszerint erdőség szomszédságában hűsebb, nedvesebb. — Rengeteg erdőségek nedves és hűs, a mérsékelt övben hideg éghajlatot támasztanak. — Közép-Európának zordon égalja, minőnek a rómaiak leírják, a rengetegek kiirtásával tetemesen enyhült, s a nagy területeket boritó posványok, a légkör szárazabb jellemet öltvén, kiszáradtak. Nyilván való, hogy az erdőirtás csak úgy üdvös az éghajlatra, ha túl nem haladja a mértéket, mert különben igen is szomorú következéseket von maga után. — Fontolóra kell vennünk, hogy az erdő hatása abban is nyilatkozik, hogy a lehullott vizet fölfogja. megtakarítja, forrásokba gyűjti. — Mig a kopár hegyoldalokon hirtelen lecsurog az eső vize, az erdős hegynek televény földje teleszívja magát, a törzseket boritó moha mindegyik szála