Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1914
13 nak, melynek közbecsülésben álló polgára voltál, hanem egyúttal sok-sok ezer, e hon minden zugában levő tanítványaidnak, kik többnyire csak féríikorukban tudták igazán megbecsülni, értékelni tanári működésedet. — De a fájdalom mellett mégis vígasztal az a tudat, hogy nem éltél, nem küzködtél hiába. Emlékedet intézetünk, tanártársaid, tanítványaid kegyelettel őrzik. És e vigasszal búcsúzunk most Tőled. Ervin bátyánk, K'szely kartársunk, pihenni tért Nesztorunk: Isten veled! Isten veled! Bruckner Károly.
/
