Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1912

6

s »buzgó odaadással, higgadt körültekintéssel, törhetetlen protestáns érzülettel munkálta az Úr szőlőjét. S midőn 1909-ben agg korára való hivatkozással felügyelői tisztségéről lemondott, úgy az egyház, valamint a líceumi pártfogóság is, igaz hálájának kifejezést óhajtván adni, érdemekben megöszült volt felügyelőjét örökös tiszteletbeli felügyelőjének választotta.«

Kulturális intézményeink fejlesztésére, erősítésére is sokoldalú társadalmi munkát végzett. A késmárki állami polgári és felsőkereskedelmi iskola gondnokságának 20 évig elnöke, a poprád- völgyi h. é. vasút és Szepesbéla—podolini vasút egyik alapítója és az előbbinek megalapítása óta igazgatósági elnöke, a késmárki bank igazgatósági elnöke, megyebizottsági tag stb. stb. De alig volt Késmárk városának olyan kulturális és jótékonysági egylete, melynek ne lett volna lelkes támogatója.

Ezen széleskörű közéleti szereplése sem volt képes őt elvonni családjától, mert csak otthon, övéi körében, a családi tűzhely melegénél pihent meg teljesen, otthon érezte magát legjobban. Házaséletében igazi Philemon volt. Gyöngéden szerető nejének s családjának szeretete, figyelme, feledtette vele a világ zaját, melyet különösen három felserdült s a legszebb reményekre jogosító gyermekének elhunyta óta gondosan került. Gyakran hangoztatta, hogy ezrek és ezrek életét, egészségét mentette meg s három gyermekét sem a szülő rajongó szeretete és gondoskodása, sem az orvos tudománya nem volt képes megmenteni. Felejthetetlen halottainak emlékét kegyelettel ápolva, szivének, lelkének, szeretetreméltó egyéniségének virágait az élőknek osztogatta, minden percét övéinek, örömét, bánatát megosztó hitvesének, öregségében, betegségében gyöngéden ápoló családjának, egyetlen Vilma leányának s vejének, Karátsony Zsigmondnak szentelte, kik a hitvesi és gyermeki szeretetnek minden elképzelhető jelével aranyozták be a fáradt harcos utolsó éveit. Míg betegsége ágyhoz nem kötötte, nem volt akadály, hogy a déliórákban el ne tipegett volna egyetlen leányához, vejé- hez, kikre a gondos apa szeretetének minden sugarát árasztotta.

Ilyen volt dr. Tátray Gergely 80 éves élete. És aki úgy élt, az nem élt hiába, az életében és halálában is biztosította magának a jók tiszteletét, szeretetét és becsülését.