Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
15 tárgyat egy regényben dolgozta föl. Hose a világon az igazságot erőszakkal akarja uralomra juttatni és az emberiség sok baján segíteni, és ekközben az ördög hatalmával kell élnie. De csakhamar tapasztalja, hogy nemcsak hogy nem apasztotta a nyomorúságot, de még gyarapította számát. Erre a gyöngyörnek és érzékiségnek adja át magát.1) Ez időbe esnek Goethe kísérletei is. Az utána következők közül felemlítendő Grabbe: Don Juan és Faust-ja 1829, Lenau drámai költeménye 1836, Heine balletje 1847 stb. De mindezekre Goethe hatalmas alkotása előre árnyékot vetett. Láttuk, hogy Goethére e monda különös hatást gyakorolt és igy korán megfoganhatott benne e tárgy feldolgozásának a gondolata. Úgy látszik, hogy Strassburg a Faust szülőhelye, mert a Dicht és Wahrheit 10. könyvében a költő azt irja, hogy a Götz és Faust terveit a mindenben kapcáskodni szerető Herder előtt titokban tartotta. írni azonban aligha irt valamit Strassburgban, csak fejében érlelődhetett lassanként e mű nagy része. Még Wetzlárban sem vetett semmit sem papírra. Az írásba foglalás a frankfurti időre esik 1773 és 1774-re. Ekkor általánosan emlegetik Goethe készülő Faustját, barátainak Boie, Merck és Knebelnek fel is olvas belőle a költő és ezek mind elragadtatással szólnak róla, de tudomást vesznek róla Bodmer, Nicolai és Lessing is. Mikor Goethe aztán Weimárba megy, magával viszi a kéziratot és itt folytatja a felolvasásokat kisebb-nagyobb körökben. Itt is nagy tet- szészt keltenek. Az eredeti kézirat elveszett vagy lehet az is, hogy Goethe megsemmisítette, megmaradt azonban a Gőchhausen kisasszonytól készített másolat, mely ha teljes kárpótlást nem nyújt is az eredetiért, mégis igen fontos, mert nagyjából képet nyújt arról, mennyire haladt addig a költő müve.2) Weimári tartózkodása első idejében nem igen maradtak percei a múzsa számára, dé szívesen olvasott fel Faustjából. Egy ilyen recitacio után történhetetett, hogy Gőchhausen kisasszony hazavitte és lemásolta a kéziratot. Ez 21 jelenetet foglal magában, de valószínű, hogy azok nem abban a sorrendben keletkeztek, a melyben a kéziratban megjelennek. E jelenetek a következők: 1. Faust monológja, a föld szellemével való jelenet. Beszélgetés Wágnerrel. 2. Mephistopheles és a diák. 3. Auerbach pincéje. 4. Négysoros jelenet a kereszt előtt. 5. Első találkozás Margittal. 6. Margit szobája. 7. Faust és Mephistopheles a kapzsi papokról. 8. Márta szobája. 9. Faust és Mephistopheles: „Wie ist’s? wills fördern?“ 10. Kert. 11. Kerti házacska. 12. Meine Ruh’ ist hin. 13. Kerti jelenet: Beszélgetés a vallásról. 14. Margit a kútnál. 15. Zwinger: Ach neig. 16. Dom: „Exequien der Mutter Gretchens. 17.—48. Valentin monológja. 19. Prózai jelenet. Borús nap. 20. Éjjel, nyílt mező. 21. Margit a börtönben. Ez a 21. jelenet az ú. n. Ösfaust. E szövegben a Faust-mondából átvett motívumok töredékesek, összefüggéstelenek, a Margit-tragédia ellenben majdnem teljesen hézagnélkül ') Schlosser: Geschichte des XVIII. Jh. 99 és K. E, Schmidt! Goethes Faust in ursprünglicher Gestalt X.
