Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
11 polyt, Velencét, Bécset, Budát stb., leghuzamosabban tartózkodik azonban Rómában és Konstantinápolyban. Rómában felkeresi a pápát is, de róla és környezetéről a legellenszenvesebb hangon szól; legkitűnőbben Konstantinápolyban érezte magát Szolimán udvarában. A 3-dik részben mint bűvész szerepel. V. Károly császár innsbrucki udvarában fölidézi Nagy Sándort és feleségét, más alkalommal deákvendégei kívánságára Helénát, Menelaos feleségét; az anhalti gróf udvarában télnek idején szőlőt és más őszi és nyári gyümölcsöt varázsol az asztalra; megtréfálja az embereket, igy pl. egy lovagnak agancsot varázsol fejére. Egy jámbor ember megakarja téríteni, de az ördög nem engedi ki hatalma alól s hogy annál inkább magához kösse, új szerződést irat vele. Majd Faust Heléna iránt gyűl lángra s az ördög meg is szerzi neki; viszonyukból egy fiú származott, Justus Faustus, aki atyja halála után eltűnt. Halála közeledésének tudatában Faust megszelídül és magába száll. Az utolsó éjjel összehívja jó barátait a Wittenberg közelében lévő Rimlich nevű faluba és ott búcsúlakomát rendez; alatta inti barátait, hogy őrizkedjenek az ördögtől,. Miután a barátok aludni tértek, be is következett Faust iszonyú vége. Reggel az udvaron találták kegyetlenül összemarcangolt testtel, a szoba pedig, melyben utoljára volt, vérrel v.olt befecskendezve. E Faust-könyv nagy kedveltségnek örvendett a maga korában és még megjelenése évében több kiadása került elárusitás alá. Ez a népkönyv lett aztán kiindulópontja az utánnyomatok és átdolgozások egész sorozatának. A népkönyv általában gyönge munka, de érdeme hogy visszatükrözted a XVI. századi német szellemet: a renaissance és a reformáció, a természet- tudományok föléledése, a modern kutató és biráló szellem mind nyomot hagytak rajta. A kutató tudósok vívmányait, felfedezéseit a nép nem volt képes ésszel fölérni, úgy tűntek föl előtte mint az ördög szövetségesei. Faustot is az ördög szövetségesének tekintik megfoghatatlan tetteiért. A hit és üdvözülés kérdései is visszatükröződnek a mondában: Faust az ördög martaléka lesz, mert nem éri be azzal, amit embernek tudni és bírni adatott, isteni hatalomra akar szert tenni és azért elkárhozik. Faust e szerint Luther eljenképe, mert Luther hisz, Faust kételkedik. (A szerző teljesen Luthernek az ily emberekről vallott nézetét tükrözi vissza.) Végre a század humanisztikus irányának hatása alatt foglal el oly nagy tért a mondában az ókori világ szerepeltetése.1) 1599-ben jelent meg a Faust-monda egy új feldolgozása Widman György Rudolftól, aki az első Faustkönyv tartalmából némely részeket elhagy és viszont felölel oly mondái anyagot is, amely a legrégibb Faust- könyvben nem található. így leirja Faust külsejét is. (Faust war ein hoch- ruckeriges (buckeliges) Männlein, eine dürre Person, habend ein kleines grauwes bärtlin. Kiesewetter i. m. 60). Főcélja az volt, hogy müve erkölcsi Ö Szakai i. m. 42 Heinrich: A német irodalom története II, 292,
