Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1901
30 vonatkozásba hozzuk a cselekvény eddi" lefolyt, és ezután következő részével azt találjuk, hogy a kar Lykurgossal Kreon ras talán Kreon- nak közel levő bünhödésére czéloz, Danaeval pedig viszont Antigonénak még remélhető kiszabadulhatására. A czélzás azonban sokkal világosabb nyomatékosabb Kreonra vonatkozólag s ez természetes is, mert Antigone sorsa már el van döntve, illetőleg Kreon megtérésétől függhet még csak. Azért komoly intelem szól a karénekből Kreonhoz, (aki a IV. epeisodion végeztével nem távozott el a színpadról,) hogy még van ideje tévedését belátva megtérni, mert különben őt is lesújtja majd a megbántott isteni hatalom, mint lesújtotta, megsemmisítette az isten ellen törő Lykurgost. Az imént lefolyt epeisodion kommatikus részében egész határozottsággal szeme elé állította a kar Antigonénak tévedését, most meg Kreon vétségét állítja előtérbe, a mi megint csak azt mutatja, hogy a kar sohasem tekinti a cselekvénynek csupán egyik oldalát, egyik személyét, úgy hogy a másikra is ne gondolna egyúttal*). A karének másik fele, a második strophe és antistrophe tisztán csak Antigonéra vonatkozik s czélja úgy látszik megnyugtató vigasz akar lenni. Különben hadd álljon itt maga a verspár: Második versszak. Az iker-tengerek Feketés árjainál Meredeznek a Bosporus szirtfokái Meg a thrák Salmydessos, A zordon sivatag, hol Ares, A városokat-védő, szemlélte szemével A két Phineidát iszonyú sebjeivel, Mikoron neje feldühödötten Kiszurá ragyogó szemeik sugarát Véráztatta kezekkel Megforgatva szemökben a vetélőt. Második ellenversszak. Elvesztek nyomorultan Sirva-sÍratván keserű végzetüket, Hogy sorstói veretett anya szülte, Vérkötelék fűzé vala őt Ősi Erechtheus sarjaihoz, S távoleső barlangüregekben Atyja viharjai közt nevelődött. *) L, Held, i. m. 19. 1.
