Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892

48

azok művészeti szép alakjainál fogva a műizlés nemesbítésére, eszmegazdag és magasztos tartalmuknál fogva pedig az érzelmek és törekvések eszményi irányítására; a gondolat- és lelkiismereti szabadság, a haza és emberiség érdekei iránti lelkesültség felköltésére valamint a valódi humán szellem ápolására s nemes jellem szilárdítására. — Mint hajdan a görög nyelv- és irodalomból a latin, úgy a renaissance, vagyis a görög classikust tanulmányok feléledése óta azok behatása alatt minden ujabbkoru európai irodalom fejlődött ki és ezen a jelenlegi műveltség és polgárosodás is alapszik. Azért minden nyugateurópai nép a görög tanulmányokat századok óta a legnagyobb gonddal ápolta és habár mindegyik saját nemzeti irodalmába a görög irodalom alaki szépségeit és tartalmának eszméit azokból, mint közös eredeti forrásból magába szívta, azokat jelenben sem tartja nélkülözhetők- nek és mindamellett, hogy a görög remekírók legsikerültebb fordításai vannak, nem ezeket, hanem az eredeti forrásokat teszi maiglan is a gymnasiumi oktatás és nevelés alaptanulmányaivá. Ennélfogva hazánkban is, ha azt akarjuk, hogy nemzeti irodalmunk és tudományos műveltségünk más előhaladot- tabb népek irodalmi s tudományos műveltségének színvonalára emelkedjék, valamint a kultur-népekkel való közösség szempontjából szükséges, hogy a gymnasiumban a felsőbb tudományos műveltségre készülő ifjúságot az európai miveltség ama közös eredeti forrásához vezessük. Hogyha pedig ez az ut nehéznek és az eddig elért eredmény csekélynek látszik, abból korántsem következik, hogy azzal a szellemi crőmegfeszitést felelte igénybe vevő törekvéssel felhagyjunk és talán kísérletet tegyünk könnyebb utón módon a czélt elérni; sőt ellenkezőleg arra buzdítson, hogy amazt annál több gonddal és kitartással folytassuk. Ellenkezőleg, ha akár a nehézségek és eredménytelenség, akár hazánk soknyelvűsége és a görög ellenes közvélemény iránti tekintetből a görög nyelv és irodalom tanulmányozása elhanyagoltatnék: akkor okvelctlenül saját nemzeti irodalmunk sőt egész műveltségünk hanyatlásnak indulna ; lemondanánk a felsőbb tudományos műveltségről és a külföldi tudományosság közösségéről, kizárnék hazánk fiatalságát és intelligentiáját a külföldi tudományegyetemekből sőt elvesztenék azon jogczimet, melyet a magyar nemzetnek egyedül a szellemi műveltség fölénye biztosit hazánkban más nemzetségek feletti fő- vezérségre. — A mi pedig a miniszter azon állítását illeti, hogy a tanári körök nagy többsége*) görög nyelv ellen nyilatkozott, arra megjegyeztetett, hogy maga a hozzájok intézett kér- *) Tényleg' 13 kft tárgyalta a görög kérdést, ezek közt volt a görög mel-