Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1890
35 senkinek meg ne adassék; továbbá, hogy az addig fennállott kerületi tanárvizsgáló bizottságok helyébe csak egy egyetemes tanárvizsgáló bizottság alakittassék, mely saját kebeléből válassza elnökét; szintúgy a Vandrák-féle gymnásiumi szervezetre vonatkozó módosítási javaslatok érvényesítésével bízattak meg. 1877-ben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kezdeményezése, illetőleg indítványa és az evang. egyetemes tanügyi bizottság helyeslő véleménye folytán at an jegyek egyöntetűsége czéljából a lycealis közgyűlés által elfogadtattak ezen tanjegyek; még pedig az erkölcsi magaviselet minősítésére: jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű és rossz; a tanulmányi előmenetelre: jeles, jó, elégséges és elégtelen. Hasonlóan elfogadtatott a tanügyi bizottság javaslata, mely szerint a tanuló egy, vagy legfölebb két elégtelen tanjegygyel javító vizsgára bocsátható-, ellenben három elégtelennel határozottan az osztály ismétlésére utasítandó legyen. Ugyanezen évben az egyetemes egyházgyűlés javaslatát, mely szerint az 1790/1: 26-ik törv-ez. alkotása- és szentesítésének évszázados emlékére „Leopoldianum“-féle alapítvány ev. egyházi czélokra gyűjtendő, a lycealis közgyűlés is felkarolván ezen alapítványnak lyeeumunk részéről leendő gyámolitását határozta. A tanárok rendes fizetése iránt 1867-ben a lycealis közgyűlés határozta, hogy az a tandíjból eredő osztalékon és az uj alapítványból folyó évenkinti segélyezésen kívül egyenkint 40 írttal pótoltassék; — 1869-ben pedig újonnan emeltetett a tanárok rendes fizetése egyenkint 50 frttal, úgy hogy azóta az algymnásiumi tanárok rendes fizetése 370 frtot, a felgymnásiumi tanároké pedig 430 frtot tett. Nem sokára azután a tan dij o sz tál ék nagyobbitása végett 1872-ben az algymnásiumi tandíj 14 írtra, a felgymnásiumi tandíj 18 írtra emeltetett fel, a magántanulók tandija pedig 20 frtra tétetett. Ugyanakkor a tanári fizetések további felemelése czéljából a tőkék eddig volt 6°/0 kamatlába 7 °/0-ra emeltetett. Későbben pedig, midőn a helybeli pénzintézetek által a befektetett tőkék kamatlába leszállittatott és ez által az ott elhelyezett lyceumi tőkék után járó jövedelem aggodalmat keltő módon apadásnak indult, a közgyűlés egy ezen ügy megfontolására kiküldött bizottság indítványa folytán 1883-ban azt határozta, hogy a lycealis alapok felerésze privát személyeknél 6ft/0 kamatláb és kellő pupilláris biztosíték és fél- évenkint előre fizetendő kamat mellett, azok másik fele pedig részint biztos állampapírokba, részint a helybeli pénzintézetekbe helyeztessék el. A tanjegyek egyöntetűsége- és a javító vizsgára vonatkozó határozatok. A Leopoldi- . an um iránti határozat. A tanári fizetés javítása. A tandíj felemelése. A lyceumi tőkék elhelyezése. 3*
