Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1890
36 Tandij-pótlék. A beiratási, alumneumi és convictusi dijak: az epliorusok és könyvtárnok tiszteletdijának felemelése. A tanári nyugdíj iránti határozat. Az al- és felgymnásiumi tanárok közti külömbség megszüntetését sürgető javaslat. 1876-ban Gzékus István egyházkerületi püspök azon javaslatát, mely szerint önsegélyezés, illetőleg az iskolai pénzalap növelése czéljából évenkint minden egyes tanulótól egyegy forintnyi tandij- pótlék beszedendő, a lyceumi közgyűlés készséggel elfogadta annál is inkább, minthogy ezen javaslatot az ugyanezen évben Jolsván tartott egyházkerületi gyűlés egyházkerületünkben lévő minden főiskolában határozatilag érvényre emelte. Ezen azóta beszedett tandij- pótlék iránt 1879-ben a lycealis közgyűlés által határoztatott, hogy az ne a nagyobb lycealis pénzalap-, hanem az uj alapítvány pénztárába fizettessék be, hogy ez utóbbinak alapszabályai értelmében már a jelenleg működő tanárok is ezen ily módon nagyobbodó tőke kamatjainak élvezetében némileg közvetlenül részesülhessenek. Hasonlóan a beiratási dij, mely 1862-ig 2 frtot tett és melyet a tanulók csak is más intézetből való felvételük alkalmával szoktak fizetni, azóta 50 krral emeltetett fel és egyegy ötöd része a muzeum és könyvtár szaporítására fordittatott; 1887 óta pedig évenkint valamennyi lyceumi tanulótól szedetik be és a szerint a felszerelési pénztár czéljaira nagyobb összegek folynak be. — Továbbá az alumneumi dijak 1871/2 óta 15 írtra, 1876/7 óta 16 írtra; a convictusi dijak pedig, melyek 1866/7-ben 45 írtra voltak szabva, későbben 60 írtra emeltettek Szintúgy az alumneumi és convictusi epborúsoknak járó tiszteletdijak is, melyek 1873/4-ig egyenkint 42 frtot tettek, azóta 60 írtra és 1882/3 óta 100 írtra emeltettek. — A könyvtárnok tiszteletdija egészen 1884/5-ig csak a Smith A.-féle 105 o. é. frt.nyi alapítvány kamatjából állott, azóta pedig 100 frtra emeltetett. 1870-ben a közgyűlés a tanárok nyugdijáról értekezvén határozta, hogy mindenkor a közgyűléstől függjön annak eldöntése, mennyi nyugdíjban részesüljenek a nyugalomba lépett tanárok. 1874-ben nehány algymnásiumi tanárnak azon kérelme folytán, mely szerint az al- és felgymnásiumi tanárok közt mindaddig fennállott rang- és fizetésbeli külömbség szüntettetnék be és e tekintetben köztük teljes egyenlőség állapíttatnék meg: a közgyűlés elvileg ugyan helyeselte és elfogadandónak tartá ezen kívánságot, de minthogy egy részről a tanítási képességre nézve a külömbséget maga az egyetemes egyházi gyűlés, illetőleg tanárvizsgáló bizottság megállapította és tartja fenn az által, hogy kétféle, t. i. al- és felgymnásiumi tanításra képesítő tanári vizsgát rendelt; más részről a fizetésbeli külömbség kiegyenlítésére nézve nem lenne méltányos, hogy az algymnásiumi tanároknak 60 frtnyi pótlék szavaztatnék, a nélkül, hogy a felgymnásiumi tanárok rendes fizetése egyúttal ugyanannyival feljebbre emeltetnék; végre minthogy az összes tandijak
