Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

28 A lyceum változatlanu maradt meg történelmi alapján. Ideiglenes bezáratása és újonnan megengedeti kinyittatása 1851-ben. Feltételek hez kötött további fennállása és nyilvános- sági joga. lévén felruházva, abban eljárni igyekezett; de működésében meg­akadályoztatott, és jóllehet ugyanez évben október 22-én a Rima­szombatban tartott ev. kerületi gyűlés az eperjesi határozatokat újra megerősítette, azok a m. kormány által helyben nem hagyattak. Eszerint a késmárki főtanoda kerületileg nem támogattatván, 5mind a mellett az 1851. évi aug. hó 26-án tartott pártfogói gyű­lés az autonómiához híven ragaszkodván, önállóan, vagy a prote- stanlismustól aiszakadva minden fenyegető veszély daczára sem szándékozott lényeges rendszerváltozásba ereszkedni; sőt inkább erejéhez képest a jogi, theologiai és bölcsészeti tanfolyamok meg­tartása mellett és a két megüresedett tanszék betöltése által*) a lyceumot történelmi alapján az elébbi kiterjedéséhen továbbá is fentartani határozta mindaddig, mig a kerületi gyűlés határozatai a m. kormány helybenhagyását elnyerendették, vagy netalán az ev. egyetemes gyűlés határozata folytán a lyceum újjászervezéséhez fogni köteleztetnék. Lyceumi pártfogóságunk ezen szilárd állásfoglalása következ­tében épen az iskolai év kezdetén egy 1851. szept. 13-án Kassán tkelt helytartói rendelet állítólag azért, mert intézetünk nem alkal­mazkodik a kormány rendeletéihez s mivel ellenséges elemeket rejt magában, annak rögtöni bezáratását parancsolta. Ezen súlyos és meg nem érdemelt vádak erőtlenitése és intézetünk életére mért ezen megrendítő csapás megszüntetése czéljából részint az iskolai gyűlés, részint a helybeli ev. egyházközség részéről Lőcsére a megyei cs. k. elnök Krayhoz, Kassára a helytartótanácshoz, Rima­szombatba az épen ott működő ev. kerületi gyűléshez, valamint Pestre is felküldött folyamodványok és követségeknek végre sikerült a főtanoda kinyittatását Albrecht főherczegnél kieszközölni. Az ezen parancscsal Kassáról november 15-én ide érkezett helytartói iskolafelügyelő Tomassék Pál újra sürgeté az intézetnek , a miniszteri tanterv nyomán azonnal foganatosítandó újjászerve­zését, ettől tevén függővé annak további fennállását és nyilvános- sági jogának visszanyerhetését. Egyúttal tanácsolá, hogy a tan­nyelvet illetőleg méltányos tekintet fordittassék a város és vidéké­nek lakosságára; állandó igazgató (Director) választassák, ki a m. kormány bizalmát bírván, az intézetnek közbenjárója és kezese lehessen; végre biztositá a főtanoda pártfogóságát, hogy a magas *) A bölcsészeti tanszékre Breznyik János, selmeczbányai tanár; a máso­dik jogtani székre Zsarnay Imre lett megválasztva. De miután egyikük sem vállalta el ezen meghívást, a többi felsőbb osztályú tanárok bízattak meg azon két tanszék ideiglenes pótlásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom