Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1886
2 kodását, szilárd elveket követő férfias jellemét és azon törekvését, hogy ős régi tanintézetünk jó hírnevének megszilárdításához és tanintézetünk felvirágoztatásához hathatósan közreműködjék. A boldogult, a ki egész életében annyit fáradozott a tudományosság, lelki szabadság, és valódi humanismus terjesztésében, ki nem csak magának és családjának, hanem protestáns egyházunknak, tanügyünknek és édes hazánknak élt, az isten országának lankadni nem tudó terjesztője és az úr szőlőjének hűséges sáfára és munkása volt, méltán megérdemli, hogy emlékét nem csak szivünkbe zárva megőrizzük, hanem nyíltan a nagy közönség előtt hirdetve érdemeit ezen emléklap által is hozzá járuljunk áldásos működésének és nevének megörökítéséhez. Néhai Tekintetes Steiner Sámuel úr született 1809-ik évi Augustus hó 20-ik napján Késmárkon polgári, de köztiszteletben álló szülőktől. Gyöngéden szerető édes atyja néhai Tekintetes Steiner János úr, és a két fiú- és egy leánygyermeke iránt épen oly önmegtagadó szeretettel viseltető édes anyja született Kuszka, Mária asszony gondos ápolása alatt szülővárosában végezte az elemi tanfolyamot Gründel János elemi tanító vezetése alatt; azután a gymnasiumba lépvén, Weisz Jakab, Lang András és Benedikty János voltak tanárai. Édes szülei a kor igényeit szem előtt tartva, a boldogultat 11 éves korában Tarczalra küldték a magyar nyelv elsajátítása czéljából, honnan 10 havi otttartózkodás után hazatérvén ugyancsak szülővárosában két évi tanfolyamban végezte a syntaxis osztályait jeles eredménynyel. Midőn az 1824—25-ik tanév elején a rhetorikai osztályba lépendő vala különös családi viszonyok arra késztették, hogy tudományos pályáját elhagyva édes atyja mesterségét a lakatosságot válassza magának életpályájáéi. De magasra törekvő szelleme nem talált kielégítést ezen foglalkozásnál; egy benső lüktető erő, a szellem szózata arra készteté, hogy már négy hónap ■múlva letegye az üllőre az eddig kezelt kalapácsot, pörölyt és reszelőt, és tudományszomjtól ösztönöztetve ismét be lépjen a Múzsák templomába, mint azoknak leendő és méltó papja és avatottja. A gymnasiumi tanfolyamot az 1828-ik évben bevégezvén, az 1829-ik évben a jogi tudományokat hallgatta Schneider J. jogtanár alatt; végre az 1830 és 1831-ik években a theologiai tudományokba avattatott be Mihályik Dániel és Kralovánszky István tanárok által, s e mellett szabad óráiban a zenében és énekben gyakorolta magát és a franczia nyelvet is elsajátítani igyekezett.
