Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1885

7

érte, a köztársasági alkotmány következménye; de épen ez által, hogy a rómaiak ragaszkodását a köztársasági alkottmányhoz megingatta, csökkentette azoknak ellenszenvét és félelmét az egyeduralom iránt, só't azt polgártársaival meg akarja keveltetni és bebizonyitani, hogy csak Augustus egyeduralma alatt meg fognak szüni a polgárháborúk káros és vészes következményeivel és a birodalom hatalmi állása biztosítva lesz, s azért mondja : ,,Ha Caesar a birodalom fölött ó'rködik, nem fogja a polgárok dühe vagy erőszaka a békét s nyugalmat megzavarni, sem bősz harag, mely kardokat kovácsol és szerencsétlen városokat összeveszit, nem fogják az ő törvényeit megszegni azok, kik a mély Duna vizét iszszák, sem a Géták, sem Sérek és hűtelen Perzsák, sem a Tanais folyó partján szülöttek.

Carm. IV. 15. „Custode rerum Caesaré non furor Civilis ant vis exiget otium

Non ira, quae procudit enses Et miseras inimicat urbes,

Non qui profundum Danubium bibunt Edicta rumpent Julia, non Getae,

Non Seres, infidive Persae Non Tanaim prope flumen orti.“

„1st Caesar Allen Hüter, dann störet nicht Der Bürger Wahnsinn oder Gewalt die Ruh’

Der Zorn nicht, welcher Schwerter schmiedet Und zu beklagende Städte entzweit.

„Nicht wer aus Donaus tiefem Beet Wasser trinkt Wird Caesars Gesetz brechen, noch die Geten,

Nicht Serer noch treulose Perser,

Nicht die geboren am Flusse Tanais “

Hogy Horatius czélját annál biztosabban elérje, a rómaiak vallásos érzelmére igyekszik hatást gyakorolni és azt Augustus részére megnyerni. Ezt bizonyítja költői ihlettségében szerkesztett egyik ódája, a melyben azt mondja: Valamint egy isten kormányozza a mindenséget és uralkodik az égben, úgy szintén csak egy fejedelemnek kell lenni, ki a római népnek parancsol, és a föld kereksége felett uralkodik; valamint Jupiter az égnek királya, úgy szintén Augustus a föld királyának kell lennie, s azért könyörög az istenek királyához, hogy Augus-