Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1883

elérendő siker nélkülözketlen emeltyűit. — Távol minden nagyravágyástól és hiúságtól, mély és mindenoldalú tudományosságát nem fittogtatta, nem érezteté szellemi felsőbbségét és fölényét senkivel és ha kellett, finom míveltséget tanúsító kimélettel figyelmezteté a nevelés terén még kellő gyakorlottsággal nem biró kezdő collegáiát. — A tanári kar tagjai közt mutatkozó vélemény-külömbséget tapintatos modorával összeegyeztetni és az egyetértést veszélyeztető súrlódásokat közvetítése által kiegyenlíteni tudta.

A tanári értekezleteken komolysággal és mély megfontolással elnökölt és hozzá járult a lenforgó ügyek szerencsés elintézéséhez, de mihelyt a hivatalos teendők be voltak fejezve, szivélyes előzékenysége és nyájassága emlékeztető kartársait és környezetét Tacitusnak Agricola jellemzésében olvasható e szavaira : §. 9. „Ubi conventus ac judicia poscerent gravis, inten - tus, severus et saepius misericors; ubi officio satis factum, nulla ultra potestatis persona.“

Hosszú igazgatói működésében — mert lyceumi igazgatóvá első ízben az 1842—43-ik tanévben választatott meg, majd az 1848-ik évben ismét azzá tétetvén, ezen tisztséget az 1850—51-ik kivételével ez 1866—67-ik tanév végéig viselte, — Istenbe vetett bizalommal, lankad])atlan kitartással és hazafias lelkesedéssel magasra lobogtatta a szellemi szabadság zászlaját és bátran szállt a küzdtérre midőn az 1848—49-ik évi szabadság- harcz viharai után protestáns egyházunk önkormányzati, tanintézetünk pedig nyilvánossági jogától megfosztatott, midőn gyérült és eloszlott a tanuló ifjúság, midőn a múzsáknak falaink közt levő temploma a provisiorum hatósági közegei által bezáratott, midőn se honnan sem mutatkozott remény és segítség, midőn a bátrakat is megszállotta a csüggedés érzelme.

Csatában mutatkozik a vezér ügyessége, veszedelemben a hősnek bátorsága, tengeri viharban a kormányos jeliessége és ő amaz években ügyes vezérnek rettenthetlen hősnek és jeles kormányosnak bizonyult.

0 volt az, ki ama kétségbe ejtő korszakban főiskolánk jó szelleme, nemtője volt; ő volt a kormányos, a ki hajónkat tátongó örvényeken keresztül biztos révpartra juttatá ; ő volt a szikla, melyen a vihar támasztotta hullámtorlászok dühe megtört.

Határozottan lépett fel, megczáfolta az ellenünk szórt vádakat, igénybe vette nagy befolyással bíró férfiak közvetítését, felfolyamodott, sőt személyesen kereste fel a magasabb foru-