Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1882
lilll Késmárk városa elnyomatási korszakának vázlatos története és A késmárki ág. hitv. ev. gyülekezet három vértanúja. A magas Tátra alján elterülő felső Szepesség és különösen a ‘Poprád folyó kies völgyében fekvő Késmárk városa a tizenhetedik század folyama alatt és a tizennyolczadik század első tizedében barczias jeleneteknek és véres eseményeknek volt színhelye. — Ezen ős, régi s azon időben magas körfallal, hatalmas bástyákkal és védtornyokkal erődített város külseje, mely a lakosokat biztonságban tartotta minden külső megtámadtatás ellen, teljes ellentétet képezett a polgárok magán és politikai életének mozzanataival. Keni a béke és nyugalom, nem a személy- és vagyonbiztonság jótékony befolyása fejlesztő és szílárdítá meg e város tevékeny, munkás és szorgalomhoz szokott lakásainak boldogságát, hanem belviszály, zaklatás, üldözés, ármány és jog- tiprás üszköt szórtak a családi élet édenébe és végenyészettel fenyegették e városnak királyi adománylevelek által’biztosított szabadalmait. Szabadjon néhány perezre fellebbentenem a fátyolt, mely azon idő gyászos eseményeit takarja. Első vagy is Corvin Mátyás királynak a garázdálkodó busszíták és lengyel Ivázmér ellen viselt háborúja alatt országszerte érvényre emelkedett azon nézet alapján, hogy a husszí- ták és Lengyelország felől fenyegető veszély elhárítása czéljá- ból a Lengyelország szélén' fekvő és erődített szabad kir. Késmárk városa körfalán belől egy állandó Castrum vagy is vár építtessék: e város lelkes, hazaszeretettől lángoló és királyukhoz rendíthetlen hűséggel ragaszkodó polgárai a legnyagyobb áldozatkészséggel átengedtek néhány magán házat, melyeknek helyén csakugyan nem sokára, a régi okmányok tanúsága szerint: „Contra ineursiones Bussitarum et Polonorum“ felépült azon, kettős körfallal és őt erős bástyával erőditett vár, melynek 1
