Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1882
2 mai romjai is, annak bevehetetlenségéről és egykori fényéről tesznek tanúságot. A várkapitányok nyugtái szerint e vár őrségének élelmezésére és ellátására Késmárk városa évenként hatszáz forintot fizetett, a mint azt I. Ferdinand király egyik rendelete is bizonyítja, mely szerint a városi hatóság oda utasittatik, hogy a váró'rség részére évenként fizetni szokott hatszáz forintot Pale- rius Lőrincz várkapitánynak fizesse ki. Ezen jogviszony azonban az idő haladtával változott. A Mohács mellett történt szerencsétlen ütközet után Zápolya János önkény és erőszak által — vi et potentia mediante — Késmárk városát, a várat és a város birtokát képező szántóföldeket, épületeket és községeket hatalmába kerítette, ezen foglalmányt még az 1526-ik évben a lengyel Lászky Jeromosnak adományozta, ki azt az 1530-ik évben birtokába vévén, megszüntette a várkapitányságot. Mind Laszky Jeromos, mind annak fia Bertalan szelíden bántak a polgárokkal és megelégedtek azon hatszáz forintnyi összeggel, melyet a város évenkint a vár őrségének élelmezésére fizetett, de miután Laszky Bertalan e birtokát Tököly Sebestyénnek örök áron eladta, oly időszak állott be, melynek gyászos eseményei Késmárk városa történetének árnyoldalát képezik. Ezen büszke úr, mit sem törődvén azzal, hogy Késmárk városa, eltekintve a IY. Béla és Y. Istvántól kapott kiváltságoktól, már Nagy Lajos alatt az 1380-ik évi, Pozsony városában tartott országgyűlésen a szab. kir. városok közé soroztatott; hogy Corvin Mátyás király annak a nemességi kiváltságot, a jus gladii és más szabadalmakat adományozta, magát a vár és a város birtokosának tartotta és mindenféle törvénytelenség elkövetésével oda hatni törekedett, hogy a polgárokat szabadalmaiktól megfosztva jobbágyaivá tegye. A polgárok hasztalanúl hivatkoztak szabadalmaikra, hasz- talanúl sürgették törvényes úton jogsérelmeik orvoslását, hasztalanúl esedeztek a király pártolásáért és védelmeért, zsarnokuk elbizottságában kijelenté, hogy a király neki nem parancsol, hogy ő a polgárokkal szemben maga király, tábornok, tör vényszék és a város szabadalma egy személyben, sőt Rudolf királynak 1597 Szept. 12-én Prágában kelt levelére is, melyben Tökélynek meghagyja, hogy a város szabadalmainak tekintetbe vételével törvénytelenségeivel hagyjon fel és ezen viszálynak békeséges úton vessen véget, ismét oda nyilatkozott, hogy ha
