Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)

2015-05-07 / Különszám, Újpesti találkozások

Jót tesz, ha van mindig benned küzdeni vágyás, ha nem hiszed el teljesen, hogy ennyi, te már kész vagy. .

H.B.: Hát igen, tévedés, hogy jó névvel könnyebb érvényesülni. A nevet kompenzálni kell.Túlszárnyalni. Az én esetemben különösen, mert a Szín művészetin nem nagyon tudtak mit kezdeni a hangommal, furcsának találták. Nem tudták, hogy mennyire bírja majd a színpadi beszédet, mennyire strapabíró. Nagy dilemmám volt, hogy az apám neve, vagy a képességeim miatt vesznek-e fel a főiskolára.

► Maradt valami ebből a bizonytalanságból?

H.B.: Minden új szerep nyilván új kihívás is. Ilyenkor van bennünk némi bizonytalanság, szorongás. Lehet, hogy helyesebb kíváncsiságnak hívni. Ki tudom-e hozni a leg- jobbamat egy új feladatban? De valószínűleg ez minden szakmában így van.

► A színész bizonytalansága, kétsége a színpad mögötti takarásig tart?

H.B.: Jó esetben igen, de ha esetleg még a színpadon is, akkor nem engedem, hogy látszódjék. (nevet) Ez a kétség amúgy jó, mert megóv a túlzott bizonyosságtól. Jót tesz, ha van mindig benned küzdeni vágyás, ha nem hiszed el teljesen, hogy ennyi, te már kész vagy. Szerencsére, én az életem végéig nem hiszem el ezt.

► Biztonságot ad, hogy már 1996 óta a Vígszínház tagja?

H.B.: A társulat egy nagy család. És egy családhoz tartozni számomra a legfontosabb. Nagyon erős a kötődés, az összetartás köztünk a Vígszínházban. Mi töltjük meg az épületet energiával, gondolattal, ízléssel. Szóval, igen, ad egyfajta biztonságot, hogy otthonról hazamegyek a Vígbe. Csak a színház sokkal kiszámíthatóbb, mint az otthon, (nevet)

► Nem válik unalmassá?

6 ► www.ujpestkartya.hu