Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-06-19 / 24. szám
Mozaik eá xlxi. ré: rész Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. A Szabadság kertmozi Menjünk moziba - hangzik a javaslat mégpedig kertmoziba! Mert az is volt Újpesten. E két fotót szemlélve talán nem is gondolnánk, hogy ugyanazt a területet ábrázolja, néhány évtizednyi különbséggel. Az 1960-70-es évek fordulóján készült képen a Szabadság mozi kerthelyisége látható. A vászon a Mártírok utcának fordít hátat, mellette a kijárat felső széle („szemöldökfája") látszik. A mozit 1908-ban alapította Uránia filmszínház néven Kohn Mór és neje. Működtetője 1917-ben Kohn Mórné mellett Moskovich Mórné volt. 1920-ban Komlós Sándor vette át vezetését. Ekkor ez volt Újpest legnagyobb filmszínháza - 1100 személyes. A negyvenes évek elején Macskássy László és Boócz Endréné vette át a vezetését, ekkor Corvin néven működött. 1945-ben Szabadság elnevezéssel ismét Komlós Sándor igazgatása alatt nyílt meg, és bemutató moziként működött tovább, Újpest egyetlen szabadtéri vetítésre is alkalmas filmszínházaként. Az épület bejárata a Tavasz utcára nyílt, s mellette, a Mártírok utcai sarokhoz közel lehetett a szabadtéri részre jutni. Az épület István út és Munkásotthon utca felőli oldalán egy-egy lakóházsor állt, amelyet az utca szélesítésével egy időben szanáltak. A mozit is ekkor, 1984-86-ban, az Ady Endre Művelődési Központ építése során bontották le részlegesen, falai a művelődési ház központi épületében élnek tovább. Újpest legnagyobb s akkor legkorszerűbb művelődési központját 1986. május 1-jén nyitották meg egész napos majálissal a Tavasz utca 4. alatt. Az épületet Ferencz István, a miskolci Északterv építész tervezője álmodta meg. A folyami kompra emlékeztető építmény nívódíjat kapott, sajnos végül pénzhiány miatt nem valósulhatott meg teljes egészében, így a ma köztérként szolgáló terület befedésére, az udvar kapukkal való ellátására már nem kerülhetett sor. B. K A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténészek. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! Tízesvillamos - különjárat (18.) Kudarc nélkül Május első hetétől, úgy június közepéig ballagások, vizsgák hangulata uralja az országot. Ünneplőbe öltő- zés, sok-sok virág, búcsúzások és fogadkozások. Ilyenkor felsejlik bennünk saját indulásunk emléke. Főleg ha az fél évszázada volt, 1964 nyarán. Osztályfőnökünk a Könyvesben Újpest később szakmai legendává lett pedagógusa, Porkolábné Balogh Katalin volt. Nekünk egymás közt „Katika", majd „Kati néni".- Én igyekeztem vigyázni rátok, ti pedig, éreztem, hogy vigyáztatok rám - mondta abban a beszélgetésben, amelyet a könyvébe szánt portré készítésekor folytattam vele. Jövőre tíz éve lesz, hogy már nem vigyáz ránk... Jó tanárokat akart képezni, már 1963-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a mi osztályunkba óraadóként járt ki. Hivatása, küldetése a fejlődéslélektan lett, az óvodáskor, illetve a kisiskoláskor kutatása. Kísérletek, előadások, tankönyvek, publikációk, országos szakmai hírnév. (Évekkel a halála után is rá hivatkoztak egy rádióbeli kerekasz- tal-beszélgetésen a pedagógusok.) Amikor 6-7. osztályos gyerekek fejlesztésével foglalkozott, felismerte, hogy az már késő. Hogy a gyerekkor korábbi szakaszára, az óvodáskorra kell a figyelmet összpontosítani. Akkor idegrendszerük plasztikus, és jól átgondolt, megtervezett környezet adhat olyan ingereket, impulzusokat, amelyek a fejlődésükhöz, képességeik kiteljesítéséhez kellenek. Arra tette fel az életét, hogy a gyerekek kudarc megélése nélkül kerüljenek az iskolába. Mert igazán iskoláskor előtt kell azokat az alapkészségeket, alapfunkciókat kialakítani bennük, amelyekre az iskolai tanulás épül. Az első hat év döntő egy emberpalánta jövőjének szempontjából. Porkolábné dr. Balogh Katalin lett - ahogy fogalmazta - az ország „Kati nénije", hálával említve azokat az óvodapedagógus-közösségeket, köztük az újpesti Aradi utcai óvodát, vezető óvónőket, akik nyitottak voltak programjaira. Vezetésével megszületett a komplex prevenciós óvodai program: Kudarc nélkül az iskolában. Hittel vallotta, hogy a nevelés a születés pillanatában kezdődik, és lehetőleg egyetlen gyerek se lépjen úgy az iskolába, hogy nincs felkészítve a rá váró feladatokra. Ott már nehéz korrigálni önmagukat, mert tanulniuk is kell, meg fejlődniük is. Elszemélytelenedett világban már nem szeretne élni. Amikor az emberi arcunkat veszítjük el. Se nevelni, se befolyásolni nem lehet személytelenül. Nem igaz, hogy nem lehet a gyerekekkel szót érteni, de ha minden a vizualitás, a technika, az elektronika, a motorizáció és a tömegesítés, az Európa vesztét okozhatja.- Az emberiség kipusztul, ha nem lesznek emberek, akik továbbviszik az emberséget. Döntő, hogy rátalálunk-e a belső útra, és merjük-e követni a saját genetikai kódunk programját. A személyiség nem más, mint végigmenni az úton - mondta. Utolsó mondata ma is elevenen él bennem: - Jegyezd meg: az emberek elfelejtik, amit mondtál, amit csináltál, de arra mindig emlékezni fognak, hogy milyen érzéseket ébresztettél bennük. RÉTI JÁNOS
