Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-28 / 8. szám
A felejtés a diktatúrák segítője Számos újpesti közéleti személyiség, köztük képviselők, díszpolgárok és a polgármester jelenlétében emlékezett meg az önkormányzat a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. A városvezetés nem feledkezett el a Tanácsköztársaság újpesti áldozatairól sem, a Deák Ferenc utca 23-as számú ház falán lévő táblánál 2011 óta tartanak megemlékezést. A kommunizmus áldozatainak emléket állító nap megtartását 2000. június 13-án iktatták törvénybe, az újpesti önkormányzat pedig 2011-ben állított emléktáblát az áldozatoknak - emlékeztette közéleti személyekből, díszpolgárokból is álló hallgatóságát a Himnusz után dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő a Mártírok útja 58. számú házon elhelyezett emléktáblánál. A február 25-i megemlékezés hallgatóinak sorában Horváth Zoltán, az Egek Királynéja-főplébánia plébánosa, Újpest díszpolgára, a szintén díszpolgár gróf Károlyi László, továbbá felesége, Erzsébet asz- szony és Wintermantel Zsolt is jelen voltak. ELNYOMOTT NEMZETEK- A kommunizmus, ez a valójában semelyik nép nyakába nem varrható eszme mindenütt jelen volt. Személyes élményét felidézve Hollósi Antal elmondta, hogy a Gulagról hazatértek beszámolói szerint mindezt nem az orosz emberek követték el ellenük, sőt, ők maguk is szenvedői, végrehajtói voltak a kegyetlenkedésnek - emelte ki beszédében, majd kifejtette:- Hiába hirdették magukat antifasisztának, valójában semennyivel sem voltak jobbak a náciknál. Amikor a legnagyobb szükség lett volna a békés újjáépítésre, a kommunisták akkor jelentek meg, és akár csak a nevük miatt meghurcoltak embereket. AZ UTÓDOK KÖTELESSÉGE A szónok emlékeztetett arra is, hogy az eszme képviselői nemcsak vélt ellenségeikkel, hanem sajátjaikkal is ugyanolyan kegyetlenül bántak el.- Az utódoknak kötelességük megóvniuk a világot - hangsúlyozta. Az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó döntésére utalva hozzátette: közösen kell tenni a jelképek megkülönböztetése ellen, és meg kell ismertetni azok minden jelentését.- A diktatúrák segítője a felejtés, éppen ezért nem szabad elfelejtenünk egyik borzalmat sem, a Mártírok útján kihelyezett emléktábla és maguk a megemlékezések éppen ezt a nemes célt szolgálják. KÉT ÉVE HAGYOMÁNY Újpest Önkormányzata 2011-ben állíttatott emléktáblát a kommunizmus áldozatainak a Mártírok útja 58-as számú ház falán, ahol már abban az évben fejet hajtott az áldozatok előtt. Most többek között a polgármester és dr. Hollósi Antal, valamint a grófi házaspár és a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium diákjai helyezték el az emlékezés virágait. A Tanácsköztársaság kilenc újpesti áldozatára 2004 óta emlékeztet tábla a Deák Ferenc utca 23. szám alatti ház falán, az önkormányzat immáron két éve itt is fejet hajt az elnyomó rendszer áldozatainak emléke előtt. Dezső Elemér, Hajden László, Martinovich Béla, Orczy Kóró Imre, Papp Imre, Rojcsek László, Szűcs jános, Takács Károly és az „ismeretlen, úriasan öltözött férfi" emléke előtt a város vezetése, az Újpest FC részéről pedig dr. Gyarmati Eszter ügyvezető rótta le kegyeletét. M. ORBÁN ANDRÁS Új szabályozás készül a szabadságnapokra Mégsem csökken A korábban megjelentekkel ellentétben a munka törvénykönyvének változása miatt mégsem csökken drasztikusan a havibér azokban a hónapokban, amelyekben az átlagosnál kevesebb munkanap van, és a munkavállaló szabadságot vesz ki. Mint ismert, az új munkatörvénykönyv a szabadság napjaira ez évtől úgynevezett távolléti díjat határoz meg. A távolléti díj összegét úgy állapítják meg, hogy a bruttó havibért havi 174 munkaóra figyelembevételével elosztják, majd teljes munkaidő esetén 8-cal felszorozzák. A meghatározás szerint bruttó 100 ezer forintos munkabérrel számolva egy munkaórára 100 ezer forint osztva 174-gyel, azaz 574,7 forint, jön ki, ami nyolcórás munkaviszonyt alapul véve egy napra 4598 forintot jelent. Amennyiben valaki szabadságot vesz ki, a távolléti díját ezzel a fenti módszerrel számítják ki. Az egyik (téves) számítás szerint viszont a munkában töltött napokat is ugyanezzel a módszerrel határozzák meg, ami a szabadságnapok és a havi tényleges munkanapok számának függvényében jelentős bérkülönbséget eredményezhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztat, hogy a munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál fix bérezés esetén a havi alapbért a havi munkanapok számával kell elosztani, és azt kell megszorozni a ledolgozott munkanapok számával, és ehhez kell hozzáadni a távolléti díjjal meghatározott szabadnapok számát. A minisztérium szerint a távolléti díj meghatározása miatt valóban keletkezhet bérkülönbség, azonban „a távolléti díj számítási szabályaitól a munka- vállaló javára el lehet térni". FELÜLVIZSGÁLJÁK A Nemzetgazdasági Minisztérium február 20-i közleményéből kiderül: megegyezés született a távolléti díj számításáról, a hatályos szabályok hamarosan úgy változnak, hogy a kifizetett munkabér független legyen a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távoliét időtartamától. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága a napokban áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távoliét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása - írja a szaktárca. MTI/MOA
