Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-28 / 8. szám
Helytörténet facebook XXIII. rész Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. A Görgey út és az István út találkozása a Deák utca felől A rchív képeslapunk a Deák utcából nézve készült, 1910 körül, amikor Újpest már néhány éve város volt. Amennyiben a Deák utca és az István út találkozásánál, a Külvárosi Kávéház előtti járdán állunk, a ma is felismerhető panoráma tárul elénk. Persze a hatágúra formált csomópont mentén sokkalta nagyobb forgalommal találkozunk. Szemből nézve a Deák utca folytatása látható, amely „eredeti” kivitelében napjainkban csupán egy rövid szakaszon, a Bercsényi utcáig tart. (A régi Deák utca nyomvonalát a megmaradt öreg fák jelzik.) Balra az egykori Vasút utca, a mai Görgey út torkolata tűnik fel. A kép készítője felé tartó villamos még bal oldali közlekedést jelez. A villamossínek a felvétel szélén látható módon egyenesen húzódtak az út teljes hosszában. Majd az úttest burkolásával középre helyezték, csak itt, e csomópontnál éri el újra szélső pozícióját a két villamosvágány. Ez Újpest egyik legrégebbi utcája. 1846-ban, amikor a vasútállomás megépült, az állomás felé vezető utca akkor kapta a Vasút utca nevet. 1910 után 55-ösként jelölt villamosok közlekedtek erre, a Nyugati pályaudvar és Rákospalota közötti vonalukon. A két világháború között a Vasút utca Horthy Miklós út lett, 1945-ben Dózsa György útra keresztelték. Mai nevét, a Görgey utat 1991-ben kapta. A régi képen látható boltot hiába keressük. Az István úti sarkon ma már nincs üzlet, néhány méterrel jobbra a városi címerágy kapott helyet. B. K A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! A tizesvillamos az Újpesti Naplóban 5. rész A Ságvári és a hét törpe Aztán a 10-es elindult az Árpád úton, a Duna felé. Jobbról üzletek sorakoztak jellegzetes újpesti házak homlokzataként. Igen, előbb a Keravill, utána a Gázművek valamilyen üzletére emlékszem. Aztán a sokszor átalakított Árpád étterem meg az „ős Ady", a Ságvári Kultúrház, amely az új intézmény épülése idején az Ady képviseletét látta el, ma pedig az Újpesti Polgár Centrum működik benne. Tovább apró kötöttárus butikok, majd a Hófehérke presszó. Elég kicsi alapterülete ellenére fontos helynek számított, hiszen az újpesti „aranyifjúság" kedvelt találkozóhelye volt. Ma söröző, de a neve változatlanul Hófehérke, úgyhogy találgathatjuk: Hófehérke szolgálja fel a sört, vagy issza, és a törpék hordják ki neki? Azután a nagy Játékbolt következett, ahonnan ki tudja, hány generáció gyerekserege távozott kipirult arccal, boldogan szorongatva az új babát, labdát, lovacskát vagy egy különítményt gipszkatonákból. És ma is játékbolt! Ez vívmány! Végül az útnak ezt a szakaszát a „törésnél" a nagy lakástextilbolt zárta le, de annyira a sarkon, hogy kirakatainak nagy része már a piac felé tartó Kemény Gusztáv utcára nézett. Ma „mindentudó" háztartási bolt van a helyén. Aki akarta, a villamosból is láthatta vele szemben a titokzatos kis üzletet, fölé kiírva, hogy „Díszhal, madár". Nagydarab, ősz szakállas tulajdonosa tette titokzatossá, mert talán ő volt az előfutára a mindenféle varázskütyük, amulettek meg indián kabalák árusításának, a díszhalakon és madarakon kívül persze. Aki viszont az István úti kereszteződést elhagyva bal felé nézett ki a villamosból, az a híres, elegáns ház árkádja alatt bújó Meinl édességboltot „sejthette". Most is sajnálom, hogy nem édességbolt maradt, hanem gyógyszertár lett, bár „mielőttünk" volt gyógyszertár is. Utána a nagy ruházati szaküzlet vált láthatóvá, és meg is maradt a divat frontján! Valamikor mintha Delma lett volna a neve. De már „jött" a kétszer is átalakított OTP-ház a sarkon, ahol a Mártírok útja torkollott az Árpád útba. Innen a bank nézett a Mártírokra, onnan a gyors- étterem bejárata nyílt. Igen, aki emlékszik, tudja, aki nem, most megtudhatja: az volt a „Lordok Háza"! Ezt a kedves, már-már Dickens szellemét idéző nevet ragasztotta rá az újpesti köznyelv, hiszen ott volt legolcsóbb az étel, így a legszegényebbek ott ettek valamit, és mentek tovább. Az étterem fölé magasodott az MNDSZ, a hajdanvolt Magyar Nők Demokratikus Szövetségének székháza, amely az ötvenes években rendszeresen adott otthont politikai rendezvényeknek, esztrádműsoroknak, táncos összejöveteleknek. Ez a „szentháromság" - a „Lordok Háza", az MNDSZ és az OTP - jellemző „csokra" volt a korabeli valóságnak. RÉTI JÁNOS a www.tizesvillamos.hu szerzője
