Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-07-13 / 27. szám

Közélet Főhajtás és emlékezés az újpesti holokauszt áldozataira 2010. július hó 9. napján a holokauszt újpesti áldoza­taira emlékeztek az egybegyűltek a Mártírok útja 58. szám alatti emlékműnél. Az önkormányzat koszorú­ját dr. Derce Tamás polgármester és dr. Trippon Nor­bert alpolgármester helyezte el, aki ünnepi beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy olyan Magyarországot és olyan Újpestet kell teremteni, ahol a gyűlöletnek nincs helye és ahol az emberek tisztelik egymást. J úlius 9-én, pénteken, a Mártírok útján nagyon sokan gyűltek össze, hogy mécsest gyújtsanak, virágot helyezzenek el, közösen em­lékezzenek az áldozatokra. Az ön- kormányzati emlékünnepségen dr. Trippon Norbert alpolgármester osz­totta meg gondolatait a hallgatóság­gal: - Tisztelt Emlékezők! Nekünk olyan országot és olyan Újpestet kell teremtenünk, ahol az emberek közöt­ti gyűlöletnek nincs helye, ahol az emberek tisztelik egymást, összefog­nak, ha kell, segítik a másikat, és el­fogadják a másikat olyan származá­súnak és vallásának, olyan gondolko­dásúnak, amilyen. Olyan országban, olyan hazában és olyan városban szeretnénk élni, mely tisztességgel ápolja az áldozatok emlékét, soha nem felejti el, ami történt, és tudja, hogy mindannyiunknak és minden jövendő generációnak van dolga. Tegyünk érte, mert az áldozatok emléke, a történelem, és a sors ezt a kötelességet ránk rótta. Higgye el mindenki, hogy személy szerint raj­tuk is, rajtunk is, a mai napon is mú­lik, hogy a közös magyar honban tö­megmészárlás soha többé meg ne történhessen. Köszönöm a figyelmet! - zárta be­szédét dr. Trippon Norbert alpolgár­mester. Szerdócz Ervin, az újpesti temp­lomkörzet rabbija többek között ar­ról szólt: 66 ével ezelőtt, talán éppen ilyen meleg napon voltak, akik vélhe­tően élvezték a nyarat. Ezen az úton - a mai Mártírok útján - néma em­berek mentek, akik vélhetően három dologra biztosan gondoltak. Arra, hogy ez egyenes út, ahonnan nincs visszatérés, ezen az úton menetelve egyedül vannak, embertársaiktól megfosztva, akik elfordultak a menet láttán, voltak, akik szégyenükben fordítottak hátat, mások azért, mert másként gondolkodók voltak. A Te­remtés könyvében az áll - folytatta bibliai idézettel Szerdócz Ervin -, nem jó, ha az ember egyedül marad az életben, az élethez társ kell. Akkor a világ a fejet tetejére állt, a hatalom úgy gondolta, akkor erős, ha harcol, s elsősorban a gyengék ellen lehetett harcolni, a zsidók ellen. Idegenek vol­tak vallásukban, szokásaikban, ezért voltak gyengék. A Teremtő valami­lyen okból megengedte ezt. Azóta is keressük a választ: hol van az Örökkévaló. A Királyok Könyve első könyvének 28. fejezetében Illés prófé­ta oly módon keresi, hogy a barlang elé megy, hátha ott fogja megtalálni, jött vihar és földrengés, de ott sem ta­lálta meg. Majd a vihart és földren­gést követő néma csendben meglelte. A csend legyen most is az emlékezé­sé, és ez azért is felemelő, mert az itt összegyűltek többsége, s a megemlé­kezés szervezői nem zsidók. Az emlékbeszédeket követően dr. Derce Tamás polgármester és dr. Trippon Norbert alpolgármester he­lyezte el az emléktáblán az önkor­mányzat koszorúját, majd a politikai pártok, civil szervezetek, megemlé­kező újpestiek helyeztek el virágot, gyújtottak mécsest az áldozatok emlékére. A jelenlévők - az esemény zárásaként - közösen énekelték el a Himnuszt. - B. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom