Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-08-14 / 15. szám

ÚJPESTI NAPLÓ ­S . ÉVFOLYAM, 1 5 . SZÁM 1 KI rn Több évszázad elteltével a politiku­sokról szólva az is érdekel bennünket: milyen ember volt. Nos, milyen em­ber volt az Újpestet megalakító, száz- huszonnyolc éve a fóti templom al­templomában nyugvó Károlyi István gróf?- Ha a fótiakat és az újpestieket kér­dezik, azt válaszolják: jó, só't nagyon jó ember volt. így is van. Halála után Er­zsébet királyné maga szállott le a sír­csarnokba, hogy neki is, mint korábban Deák Ferencnek, koporsójára tegye az elismerés koszorúját. Azok, akik a Ká­rolyi-család temetkezési helyén járnak, eló'ször rácsodálkoznak az ólomkoporsó kicsiny méretére. Nos, Károlyi István alacsony termetű ember volt, ifjúkorá­ban már jelentkező' érrendszeri problé­mái miatt kissé sántított. Ez mégsem akadályozta meg például abban, hogy 1848 tavaszán lóra üljön és ötven éves kora ellenére a maga oktatta fóti nem­zetőrökkel részt vegyen a katonai gya­korlatban, majd a délvidéki harcok bi­zonyos hadműveleteiben. Emiatt 1849 elején vád alá került, a hadbíróság el is ítélte, majd Battyhány Lajos gróf mi­niszterelnökkel külföldre vitették, ezt követően bezáratták. De visszatérve a külső megjelenésére: ma joviális, meg­nyerő embernek mondanánk, sőt jóké­pűnek. Szakállt növesztett, szokása volt a szivarozás, ezáltal kellemes, ápolt illat lengte körül. A szivar az új kontinensről származott. A Károlyi-birtokok vadas­parkok voltak, a kor társasági szokásá­nak megfelelően számára is a vadászat jelentette a társasági kapcsolatokat. Ist­ván gróf szerette a csendes időtöltése­ket, nagyon szeretett olvasni. Az apja ál­tal alapított könyvtárat tovább gazdagí­totta latin, francia, német és magyar nyelvű könyvek alkották a gyűjte­ményt. Szabadidejét - amikor nem a birtokot igazgatta - olvasással, ismere­tei felújításával töltötte, szépirodalmat, művészeti könyveket olvasott. Mélyen vallásos ember lévén mindezek együt­tesen irányították figyelmét a mecé­náságra is. így karolta fel a fiatal Ybl Miklós építészt és bízta meg a templom építésével. De festőket is segített: müncheni és itáliai utakat finanszíro­zott. Nem volt tragédiáktól mentes az élete: kétszer megözvegyült, gyerme­kei közül nem mindegyik érte meg a felnőtt kort. Szinte hallom, hogy többen közbeve­tik: tellett a mecénásságra...- Kétségtelenül vagyonos ember volt. De amint akkoriban többen tették, a Dunába kacsázhatta volna a pénzét, elkártyázhatta volna a vagyonát. Ám a pénzéből a mecénás szerep mellett ba­rátainak is juttatott, támogatta például Garai János, és Vörösmarty Mihály ár­váit is. Ismert a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttének segítése is. És ne feledjük: a Károlyi-vagyonból ju­tott Újpesten a Károlyi kórház, a Clarisseum, illetve a főplébánia meg­építésére is, hogy néhány, ma is álló és ugyanazon célt szolgáló épületet említsek. Ön szerint mi lehet a mai kor embere számára útmutató gróf Károlyi István szellemi hagyatékából?- Három dolgot emelnék ki, ami út­mutató lehet. Ami nemcsak István gróf­ra, hanem a család egészére jellemző, az egyfelől a kultúraközpontúság. A könyvek, újságok szeretete. Másodsorban a haza iránti elkötele­zettséget, a társadalom egészére érten­dő gondoskodást emelném ki. Nem szolgának tekintették azokat, akik ne­kik dolgoztak. Harmadszorra: politikusként nem rö­vid-, hanem hosszútávra terveztek, nem vesztek el a részletekben. Nem kellett kompromisszumot kötniük, sor­suk is azonos volt: az egész család el­szegényedett 1945 után. Úgy vélem, a kultúraközpontúság és a hazaszeretet az, ami más arisztokrata családtól meg­különbözteti a Károlyiakat. 5 ez volt az a szellemi tőke, amelyre nem sokkal ké­sőbb Újpest várossá nyilvánítására ösz­tönzőleg hatott. A Károlyi-család két miniszterelnö­köt is adott az országnak, igaz, kicsit később. Gróf Károlyi Mihály talán is­mertebb Károlyi Gyulánál...- Mihály gróf személye és levelezései jelenleg kiemelt kutatási területet is je­lentenek: nemrégiben jelent meg a for­rásgyűjtemény két utolsó kötete. Gróf Károlyi Mihály az országnak nemcsak miniszterelnöke, hanem első köztársa­sági elnöke volt. A nagy múltú család ágait egyesítette, anyja ugyanis Károlyi István unokája, apja pedig Károlyi György fia volt. Károlyi Gyulával - aki 1931-ben lett miniszterelnök - unoka­testvéri rokonságban állt. Mihály gróf Foton nevelkedett, majd élete a családi tradícióknak megfelelően folytatódott. Kortársai és életrajzírói vagy csak na­gyon jót, vagy csak nagyon rosszat írtak róla. Levelezéseinek feltárása mintegy 20 éve kezdődött, és az utolsó két kötet az 1945-től 1955-ben bekövetkezett halála közötti időszakot tárja elénk. Ká­rolyi Mihály eljutott addig, hogy Magyar- országot nem a Habrsburg-birodalom részeként képzelte el, ugyanakkor nem volt kommunistabarát sem. Autonóm személyiség volt, aki önálló véleményt alkotott a családjáról is. Bízott abban, hogy 1918-hoz hasonlóan köztársasági elnök lesz, de csak párizsi követ lett. Úgy tűnik, személye a hazai belpolitiká­ban inkább tehertétellé vált, mint példá­vá. Viszont felfogásának ellentétes vo­násaira utal, hogy a Mindszenty-per el­len nem, csak a Rajk-pec ellen tiltako­zott. Ezt követően ugyanolyan szám- űzötté vált, mint a második világháború előtt. Véleményem szerint inkább tragi­kus hős. Jó tradíciókat örökölt, megvolt benne a jóvátétel akarata, a szegény ré­teg felemelésének vágya, programja, de nem talált partnert ehhez 1918-1919- ben sem és 1945 után sem. Ráadásul nem élt Magyarországon, ezért ideálok­ban gondolkodott. Hiába vállalta fel a Horthy-korszakhoz képest a demokrati­zálódást, balsorsára a hazai belpolitika nem különbözően a környező országok­tól, diktatúrába fordult. Kinek ajánlja ezeket a leveleket? Le­het-e történelmi alapok, széleskörű tájékozottság nélkül ezeket a levele­ket olvasni?- Igen, lehet. A kötetek a korba beve­zetik, szinte kézen fogják az olvasót, mi­közben Károlyi Mihály leírható gondola­tait elénk tárják, amelyeket a családdal, a politikai sorstársakkal és a barátokkal folytatott. Nyilván nem lehet úgy olvas­ni, mint egy bestsellert, de felkelti az ol­vasó figyelmét. Az utalások miatt hol előre, hol vissza érdemes lapozni, de na­gyon nagy, olykor megvilágosító él­ményt jelent. Hogy kiknek ajánlom: a férfi emberek általában érdeklődőek a politika iránt, de annak a korosztálynak is, akik idősödvén szeretnék tudni, mi volt, amikor fiatalok voltak. A történész szakma is szeretné feltárni, értelmezni, értékelni a múltat, itt a lehetőség, s ép­pen egy Károlyi-leszármazott személyén keresztül történjék ez. A Károlyi-család leszármazottai ma már nincsenek jelen a közéletben, ugye?- Politikusi értelemben Gyula gróf volt valóban az utolsó közszereplő, nincs más, akit említhetnénk. István gróf leszármazottja, ükunokája Foton él, és gyakori vendég Újpesten. Felesé­gével, Erzsébet asszonnyal a Gyermek- otthontól kért lakrészt bérleményként lakják az egykoron István gróf tulajdo­nát képező kastélyépületben. György leszármazottai valamivel szerencséseb­bek: a fótinál jobb állapotban van Fehérvárcsurgón az a kastély, ami egy­koron az ő ágának tulajdona volt. Az utódok visszatértek tehát, de, mint mondottam, ez már nem közéleti sze­repvállalás, szigorúan magánéleti in­díttatás. - BANGHA KATALIN AUGUSZTUS 20. ELŐESTÉJÉN Szent István napi szabadtéri koncert színhelye lesz augusztus 19-én, szer­dán 19 óra 30 perces kezdettel a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom kert­je (rossz idő esetén a templom épülete). A műsorban a Szírt Együttes lép fel sztárvendégekkel: Bazsinka Zsuzsanna Érdemes művész, Molnár András Kossuth-díjas Érdemes művész énekesekkel, Dráfi Kálmán zongoraművész, valamint Pregitzer Fruzsina Jászai-díjas színművész társaságában. A mű­sorban operettek, musicalek, spirituálék: Brahms, Chopin, Erkel, Kacsóh, Kálmán Imre, Kodály Zoltán, Lehár, Liszt, Verdi, valamint Andrássy Frigyes és Krisztina művei csendülnek fel. A hangverseny fővédnöke gróf Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony. A hangversenyre támogatói jegyek 1500 forintért válthatók a helyszínen, a bevételt ezúttal is a templom fel­újítására fordítják. T t i i 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom