Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-08-14 / 15. szám
ÚJPESTI NAPLÓ S . ÉVFOLYAM, 1 5 . SZÁM 1 KI rn Több évszázad elteltével a politikusokról szólva az is érdekel bennünket: milyen ember volt. Nos, milyen ember volt az Újpestet megalakító, száz- huszonnyolc éve a fóti templom altemplomában nyugvó Károlyi István gróf?- Ha a fótiakat és az újpestieket kérdezik, azt válaszolják: jó, só't nagyon jó ember volt. így is van. Halála után Erzsébet királyné maga szállott le a sírcsarnokba, hogy neki is, mint korábban Deák Ferencnek, koporsójára tegye az elismerés koszorúját. Azok, akik a Károlyi-család temetkezési helyén járnak, eló'ször rácsodálkoznak az ólomkoporsó kicsiny méretére. Nos, Károlyi István alacsony termetű ember volt, ifjúkorában már jelentkező' érrendszeri problémái miatt kissé sántított. Ez mégsem akadályozta meg például abban, hogy 1848 tavaszán lóra üljön és ötven éves kora ellenére a maga oktatta fóti nemzetőrökkel részt vegyen a katonai gyakorlatban, majd a délvidéki harcok bizonyos hadműveleteiben. Emiatt 1849 elején vád alá került, a hadbíróság el is ítélte, majd Battyhány Lajos gróf miniszterelnökkel külföldre vitették, ezt követően bezáratták. De visszatérve a külső megjelenésére: ma joviális, megnyerő embernek mondanánk, sőt jóképűnek. Szakállt növesztett, szokása volt a szivarozás, ezáltal kellemes, ápolt illat lengte körül. A szivar az új kontinensről származott. A Károlyi-birtokok vadasparkok voltak, a kor társasági szokásának megfelelően számára is a vadászat jelentette a társasági kapcsolatokat. István gróf szerette a csendes időtöltéseket, nagyon szeretett olvasni. Az apja által alapított könyvtárat tovább gazdagította latin, francia, német és magyar nyelvű könyvek alkották a gyűjteményt. Szabadidejét - amikor nem a birtokot igazgatta - olvasással, ismeretei felújításával töltötte, szépirodalmat, művészeti könyveket olvasott. Mélyen vallásos ember lévén mindezek együttesen irányították figyelmét a mecénáságra is. így karolta fel a fiatal Ybl Miklós építészt és bízta meg a templom építésével. De festőket is segített: müncheni és itáliai utakat finanszírozott. Nem volt tragédiáktól mentes az élete: kétszer megözvegyült, gyermekei közül nem mindegyik érte meg a felnőtt kort. Szinte hallom, hogy többen közbevetik: tellett a mecénásságra...- Kétségtelenül vagyonos ember volt. De amint akkoriban többen tették, a Dunába kacsázhatta volna a pénzét, elkártyázhatta volna a vagyonát. Ám a pénzéből a mecénás szerep mellett barátainak is juttatott, támogatta például Garai János, és Vörösmarty Mihály árváit is. Ismert a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttének segítése is. És ne feledjük: a Károlyi-vagyonból jutott Újpesten a Károlyi kórház, a Clarisseum, illetve a főplébánia megépítésére is, hogy néhány, ma is álló és ugyanazon célt szolgáló épületet említsek. Ön szerint mi lehet a mai kor embere számára útmutató gróf Károlyi István szellemi hagyatékából?- Három dolgot emelnék ki, ami útmutató lehet. Ami nemcsak István grófra, hanem a család egészére jellemző, az egyfelől a kultúraközpontúság. A könyvek, újságok szeretete. Másodsorban a haza iránti elkötelezettséget, a társadalom egészére értendő gondoskodást emelném ki. Nem szolgának tekintették azokat, akik nekik dolgoztak. Harmadszorra: politikusként nem rövid-, hanem hosszútávra terveztek, nem vesztek el a részletekben. Nem kellett kompromisszumot kötniük, sorsuk is azonos volt: az egész család elszegényedett 1945 után. Úgy vélem, a kultúraközpontúság és a hazaszeretet az, ami más arisztokrata családtól megkülönbözteti a Károlyiakat. 5 ez volt az a szellemi tőke, amelyre nem sokkal később Újpest várossá nyilvánítására ösztönzőleg hatott. A Károlyi-család két miniszterelnököt is adott az országnak, igaz, kicsit később. Gróf Károlyi Mihály talán ismertebb Károlyi Gyulánál...- Mihály gróf személye és levelezései jelenleg kiemelt kutatási területet is jelentenek: nemrégiben jelent meg a forrásgyűjtemény két utolsó kötete. Gróf Károlyi Mihály az országnak nemcsak miniszterelnöke, hanem első köztársasági elnöke volt. A nagy múltú család ágait egyesítette, anyja ugyanis Károlyi István unokája, apja pedig Károlyi György fia volt. Károlyi Gyulával - aki 1931-ben lett miniszterelnök - unokatestvéri rokonságban állt. Mihály gróf Foton nevelkedett, majd élete a családi tradícióknak megfelelően folytatódott. Kortársai és életrajzírói vagy csak nagyon jót, vagy csak nagyon rosszat írtak róla. Levelezéseinek feltárása mintegy 20 éve kezdődött, és az utolsó két kötet az 1945-től 1955-ben bekövetkezett halála közötti időszakot tárja elénk. Károlyi Mihály eljutott addig, hogy Magyar- országot nem a Habrsburg-birodalom részeként képzelte el, ugyanakkor nem volt kommunistabarát sem. Autonóm személyiség volt, aki önálló véleményt alkotott a családjáról is. Bízott abban, hogy 1918-hoz hasonlóan köztársasági elnök lesz, de csak párizsi követ lett. Úgy tűnik, személye a hazai belpolitikában inkább tehertétellé vált, mint példává. Viszont felfogásának ellentétes vonásaira utal, hogy a Mindszenty-per ellen nem, csak a Rajk-pec ellen tiltakozott. Ezt követően ugyanolyan szám- űzötté vált, mint a második világháború előtt. Véleményem szerint inkább tragikus hős. Jó tradíciókat örökölt, megvolt benne a jóvátétel akarata, a szegény réteg felemelésének vágya, programja, de nem talált partnert ehhez 1918-1919- ben sem és 1945 után sem. Ráadásul nem élt Magyarországon, ezért ideálokban gondolkodott. Hiába vállalta fel a Horthy-korszakhoz képest a demokratizálódást, balsorsára a hazai belpolitika nem különbözően a környező országoktól, diktatúrába fordult. Kinek ajánlja ezeket a leveleket? Lehet-e történelmi alapok, széleskörű tájékozottság nélkül ezeket a leveleket olvasni?- Igen, lehet. A kötetek a korba bevezetik, szinte kézen fogják az olvasót, miközben Károlyi Mihály leírható gondolatait elénk tárják, amelyeket a családdal, a politikai sorstársakkal és a barátokkal folytatott. Nyilván nem lehet úgy olvasni, mint egy bestsellert, de felkelti az olvasó figyelmét. Az utalások miatt hol előre, hol vissza érdemes lapozni, de nagyon nagy, olykor megvilágosító élményt jelent. Hogy kiknek ajánlom: a férfi emberek általában érdeklődőek a politika iránt, de annak a korosztálynak is, akik idősödvén szeretnék tudni, mi volt, amikor fiatalok voltak. A történész szakma is szeretné feltárni, értelmezni, értékelni a múltat, itt a lehetőség, s éppen egy Károlyi-leszármazott személyén keresztül történjék ez. A Károlyi-család leszármazottai ma már nincsenek jelen a közéletben, ugye?- Politikusi értelemben Gyula gróf volt valóban az utolsó közszereplő, nincs más, akit említhetnénk. István gróf leszármazottja, ükunokája Foton él, és gyakori vendég Újpesten. Feleségével, Erzsébet asszonnyal a Gyermek- otthontól kért lakrészt bérleményként lakják az egykoron István gróf tulajdonát képező kastélyépületben. György leszármazottai valamivel szerencsésebbek: a fótinál jobb állapotban van Fehérvárcsurgón az a kastély, ami egykoron az ő ágának tulajdona volt. Az utódok visszatértek tehát, de, mint mondottam, ez már nem közéleti szerepvállalás, szigorúan magánéleti indíttatás. - BANGHA KATALIN AUGUSZTUS 20. ELŐESTÉJÉN Szent István napi szabadtéri koncert színhelye lesz augusztus 19-én, szerdán 19 óra 30 perces kezdettel a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom kertje (rossz idő esetén a templom épülete). A műsorban a Szírt Együttes lép fel sztárvendégekkel: Bazsinka Zsuzsanna Érdemes művész, Molnár András Kossuth-díjas Érdemes művész énekesekkel, Dráfi Kálmán zongoraművész, valamint Pregitzer Fruzsina Jászai-díjas színművész társaságában. A műsorban operettek, musicalek, spirituálék: Brahms, Chopin, Erkel, Kacsóh, Kálmán Imre, Kodály Zoltán, Lehár, Liszt, Verdi, valamint Andrássy Frigyes és Krisztina művei csendülnek fel. A hangverseny fővédnöke gróf Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony. A hangversenyre támogatói jegyek 1500 forintért válthatók a helyszínen, a bevételt ezúttal is a templom felújítására fordítják. T t i i 17
