Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-08-14 / 15. szám
AZ ING Közös örökségünk - egy kötetbe gyűjtve Volt egyszer egy város Volt egyszer egy város - Újpest jelentős épületei címmel jelenik meg a városnapokon egy újabb kötet, amelynek kiadását Újpest önkormányzata megbízása alapján a helyi székhelyű Kossuth Kiadó Zrt. vállalta magára. Bár a tervek szerint e könyv bolti kereskedelmi fogalomba nem kerül, az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben fellelhető lesz és korlátozott példányszámban a helyszínen meg is vásárolható. Lapunkban a könyv szerkesztőjét és egyik szerzőjét, Iványi János építőmérnököt kérdeztük.- Mi a könyv műfaja? Miről olvashatunk benne?-Több, mint egy dokumentum-gyűjtemény. A megjelenés előtt álló kötet egyfelől összegyűjti azokat az írásokat, amelyek Újpest építészetéről az Újpesti Helytörténeti Értesítőben az eltelt másfél évtizedben már megjelentek. De több is ennél, mert amíg a helytörténeti lapnak vannak terjedelmi korlátái, egy-egy épület építész-szemmel történő megközelítése egy könyvben már bővebb terjedelmet tesz lehetővé. Természetesen nemcsak a publikációk kiegészítésére törekedtünk, hiszen vannak olyan épületek, amelyről most szólunk először a nyilvánosság előtt. Újdonság lesz az a térképelemzés, amelyet Újpest 1875-ös, 1883-as és 1894-es térképe kapcsán közlünk. A dokumentumokra magángyűjtő és a Magyar Országos Levéltár segítségével bukkantunk. A három térkép - amelyek egyike a kötet A/3-as méretre kihajtható melléklete is - nem csak a tényleges utcahálózatot mutatja a maga korából, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a szemlélő felfedezze: mi is történt azon a területen a későbbi korokban. Az 1875-ös térképen például még látható a mai Istvántelki Főműhely és a Chinoin helyén elterülő Gyáli-tó, amelynek vizét a mai Csányi utca vonalában folyó patak vezette a Dunába. Az 1883-as térképen márcsaka patak vonala látszik, amelynek az 1894-es térképen már nyoma sincs. Látható ez utóbbinál azonban a maival megegyező utcatagozódás, amely mindaddig háborítatlanul jellemezte Újpestet, amíg a városközpont 1970-es évekbeli „rehabilitációja" azt fel nem rúgta. És sorra veszünk jó néhány újpesti épületet. Ezért a tényleges műfaji meghatározás nem egyszerű.- Ön építőmérnökként több szakkönyv társszerzője, Újpestet érintő publikációit gyakorta feleségével: Iványiné Konrád Gizellával jegyzi. Újpest önkormányzata Újpestért díjjal ismerte el korábban tevékenységüket. Ez a kötet is a közös munkát példázza?- Részben igen, hiszen a kötetnek több szerzője van. Egyikőjük valóban a feleségem, aki szintén építőmérnök, Újpest műszaki, építészeti értelemben is elhivatott feltárója, publikálója, újpesti születésű lokálpatrióta. Ebben a kötetben is több írása szerepel: a régi térképek elemzésén túlmenően például Újpest nagyközség és város idejébe kalauzolja az olvasót a könyv „Szép házak, jelentős épületek" című fejezetében, gyakorlatilag a kezdetektől a a Szent László téri modern épületek sivár tűzfalait díszítő szgrafittokig, valamint Baumgartner Sándor által tervezett iskolaépületekről írt ezúttal elemzést. Bazsó Gábor művészettörténész - aki szintén helybéli polgár - Újpest első épületeit foglalta csokorba, például a mai gázgyár területén volt középkori templomrom bemutatását, a Megyeri Csárdát, korábbi gyárépület: a Hazai Pamutszövőgyár (HPS) területéről annak nyomán írt, hogy a területén lévő kastélyépületben hajdanán Er- _ zsébet királyné is megpihent, elemzi a mai Berzeviczy szakközépiskola épületében fellelhető reliefet, a zsinagóga építészetét. Jómagam többek között a mártíremlékmű, a Járásbíróság épületéről írtam, és külön fejezetet érdemelt a világhírű Ybl Miklós építész és Újpest kapcsolata. A kötetben helyet kaptak Újpest rejtett szépségei, és közismert épületei egyaránt. Az utóbbira példa többek között a víztorony, az UTE- stadion, a Rákóczi téri Szent István plébániatemplom, a Postapalota és még hosszan sorolhatnánk. A városházáról, bármennyire is emblematikus épülete IvAnv,JAnos ÍVANYINÉ Konrad g,Zeua Bazsó Gábor V°LT EGYSZER EGY VÁROS... ÚJPEST JELENTŐS ÉPÜLETEI Újpestnek, nem írtunk, mert egy önkormányzati kiadvány, Rojkó Annamária kitűnő tanulmánya - az Újpest lapban közölt korábbi cikksorozat alapján - már megjelent az épületről. A kötetnek - melynek köszöntőjét dr. Derce Tamás polgármester írta - szakmai lektora az újpestiek által is jól ismert műemlékvédő, dr. Czétényi Piroska.- Hány oldalas lesz a könyv? Ki a tervezője?- A könyv formáját tekintve folytatása lesz a Hirmann László által jegyzett, két évvel ezelőtt megjelent Híres újpestiek című kötetnek. A sorozattervező ezúttal is Banga Ferenc újpesti grafikusművész. A bőséges illusztrációknak is köszönhetően több mint 300 oldalasra várjuk elkészültét. A borítón Újpest egyik ékessége, a korábbi ELMÜ irodaépület és a Nasserház, hátlapján a városháza kapuja lesz látható.-A Volt egyszer egy város című könyv azt is jelzi: a város most is él az elődök munkája nyomán. 50-100 év múlva egy képzeletbeli kötet vajon milyen épületet említene építészeti örökségként az utókor figyelmébe?- Amit kérdez, az inkább a jóslás kategóriájába tartozik, ami nem az én reszortom. De ha eljátszom a gondolattal, reménykedem, hogy néhány épület, mint például az új épületek sorába tartozó káposztásmegyeri katolikus templom, a Nagyváradi-liget lakópark, avagy az Árpád út és a Kemény Gusztáv utca találkozásánál emelt vörös téglás épület talán nem jutnak az idők folyamán arra a sorsra, mint például a gyógyfürdő Ybl-díjas épülete, amely minden bizonnyal lebontásra kerül.. Az újpesti épületeken nemcsak az idő hagyott nyomot. Vannak olyanok is, amelyek a szanálás nyomán estek áldozatul. Ezen épületekről mi is csak múlt időben szólhattunk. - B. K. Templombúcsú - Újpesti Városnapok - Újpest búcsú Az Újpesti Egek Királynéja Nagytemplom búcsúja Mint bizonyára ismeretes, sok falu, város, városrész ma is megünnepli a búcsút. A búcsú a templom védőszentjének ünnepe, amikor a hivek úgynevezett búcsút nyerhetnek bűneik felett. A legtöbb helyen ma is nagy ünnep a névadó védőszent napja, a település búcsúja. Újpesti katolikus elődeink különleges nevet találtak ki. Habár Szűz Mária Jézus anyja, jótéteményeiért sokféle jelzővel, névvel tiszteljük. Egek Királynéja: ilyen elnevezésű templom nincs is több az országban, sem a régi történelmi Magyarországon. Egek Királynéja tiszteletnek egy egyszerű emléknapja volt, május 31-én. XII. Piusz pápa 1954-ben ezt a napot, május 31 -ét eltörölte. Helyette nagyon hasonló elnevezéssel augusztus 22-én jött létre új ünnep: Boldogságos Szűz Mária Királynő. Érdekes módon akkor a templombúcsúnk megszűnt. Hiánya az akkori ne4 T
