Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-11-15 / 21. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - II. ÉVFOLYAM, 2 1. SZÁM Mesék, népszokások, manók, krampuszok, hópelyhecskék Mikulások világtalálkozója Megmosolyogtató közel 20 fokos, napsütéses ó'szi időben a Mikulás közeli látogatásáról írni. Az Újpesti Gyermek-és Ifjúsági Ház népművelői azonban biztosak abban, hogy a Mikulás ebben az évben sem halasztja el az útját, és december elejére akár a „hull a pelyhes" idő is megérkezhet a nagyszakállúval együtt. Kerekes György, az intézmény igazgatója lapunknak arról adott tájékoztatást, hogy nemcsak a magyar Mikulást várják személy szerint ez alkalommal is a Házba, hanem december 1-6. között a világ Mikulásait egy kiállításonjdézik és várják a csoportos látogatással érkező' gyerekeket.- December 1-6. között, hétfőtől péntekig nagyszabású inter­aktív játék színhelye lesz az Újpesti Gyer­mek- és Ifjúsági Ház, ahol 5 napon át óvodásokat és az általános iskolák alsó tagozatain tanuló kisiskolásokat várjuk. A fölszinti színházteremben több Miku­lás-birodalom él majd együtt, a gyer­mekek nagy örömére. A Mikulás-ünne­pek jegyében készülő programunknak a Titoknyitogató címet adtuk, és azt re­méljük tőle, hogy az óvodások és a kis­iskolások egyaránt bővítik a téli ünnep­körről meglévő képüket, merüljenek el a mesék világába - mondja Kerekes György igazgató.- Miként született az ötlet?- Másutt, más ünnep kapcsán láttunk már hasonlót, a Mikulás-játék a kollégá­im ötlete, a kivitelezés és a megvalósítás is a mi munkánk. Dekorációkészítő mun­katársam, népművelő kollégáim hetek óta készülnek, s legalább olyan izgalommal, mint a hozzánk majd vendégségbe érkező gye­rekek. Mivel a Ház egy oklevél tanúsága szerint is jó egy évtizede a lappföldi Mi­kulás, Jolopukki bázishelye is egyben, az újpestiek már hallottak a finn Mikulásról. Pár éven át rendszeres finnországi láto­gatásokat is szerveztünk Lappföldre, a Korvatonturi, azaz magyarra fordítva: Fül-hegyen lakó nagyszakállú felkeresé­sére. Mivel a magyar és a lappföldi Mi­kulások kapcsolata rendszeresnek mondható, arra gondoltunk: más népek Télapói is látogassanak el hozzánk és ez­által ismerjék meg a népszokásokat a gyerekek. Szeretnénk azt is elérni: az idei Mikulás ünnep szóljon többről, mint pusztán az ajándékozásról! Ismerkedje­nek meg a gyermekek a világ Mikulásai­val, más és más történetükkel, meséjük­kel és „szokásaival". Mi, felnőttek Szent Miklós történetét ismertetjük meg a gyermekekkel, a világ más népszokásai rejtve maradnak. Ezért nevezzük kiállítá­sunkat titoknyitogatónak, amelyen re­ményeink szerint az is kiderül, milyen a Mikulás Keleten, Nyugaton. Miben kü­lönbözik az angolszász Mikulás, a Santa Claus például az orosz Gyed Maróz-tól, a finn Jolopukkitól? Mi az oka annak, hogy egyes vidékeken a Mikulás december 6- án érkezik, másutt karácsony első nap­ján, vagy éppen újévkor, és miért van az, hogy krampuszok, manók és maga Hó­pelyhecske segít a Mikulásnak? Azt hi­szen ezek olyan kérdések, amelyekre a mesevilágra kitárulkozó gyermekek, de talán a felnőttek is kíváncsiak lehetnek.- Ön úgy fogalmaz: nem az ajándékozás lesz az idei program központi eleme. Ezek szerint a magyar Mikulás üres puttonnyal érkezik?- Nem, készül a Mikulás meglepetéssel, finomságokkal. De ünnepvárásunknak va­lóban nem ez adja meg az örömét. A szín­háztermünkben felépítendő díszletünk megannyi érdekesség megismerésére és játékra nyújt lehetőséget. Az élmény is ajándék. A játék varázsát kínálva fejtörőre várjuk az ovisokat, kvízjátékra a nagyob­bakat. A megoldásban jeleskedők neve kalapba kerül, és csoportonként 5-5 gyermek nyer lehetőséget arra, hogy a december 6-án bemutatandó „A Mikulás meséje" című zenés színházunknak és játszóházunknak vendégei legyenek.- Mit kell tenniük azoknak akik titok- nyitogatók szeretnének lenni?- Az óvodákat, iskolákat, pedagógu­sokat arra ösztönözzük, hogy látogassa­nak el hozzánk december elseje és hato- dika között. A látogatóktól csekély téríté­si díjat kérünk. Reggel 9-től 16 óráig 45 perces időtartamra tervezzük a titoknyi­togató idejét, 25-35 fős csoportok szá­mára optimális teret tudunk biztosítani. Bővebb segítséget az érdeklődőknek az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház népmű­velői adnak, illetve a részletek már meg­találhatók a www.ugyih.hu honlapon is. Mindenkit várunk szeretettel. - B. K. A komédia a vérükben van November 21-én és 22-én Edward Knoblauch: A Faun című vígjátékát tűzi műsorra az Ady Endre Művelődési Köz­pont. A Turay Ida Színtársulat és az Újpest Színház közös produkcióját Márton András rendezésében láthatják a nézők. A címsze­repet, a főúri társaságba belecsöppent Fa­unt Dózsa Zoltán alakítja; a darabban édesapja, az Újpesten élő Dózsa László is szerepet kapott. Az egyik próba szüneté­ben kérdeztük őket a darabról, valamint apát a fiáról, fiút az apjáról...- Egy régebbi beszélgetésünkben említet­te, hogy beleszületett a színház világába.- Méghozzá népligeti komédiás világ­ba-kezdte az apa, Dózsa László. -Zsigere- imben van a játék, a komédia, a színjátszás. A színház szeretete tovább öröklődött ná­lunk. Fiam, Zoltán szintén színész lett. Nem is lehetett más. Az első intőt is „színészke­dés" miatt kapta, amikor rossz időben - ta­lán egy tanórán? - Vitéz Lászlót kezdte utánozni. De nem szidtam meg érte.- Az apai példa indította el őt is ezen a pályán?- Ha miattam is, akkor az nem tudatos döntés volt. Lacika - mert ez a második keresztneve - roppant tehetséges focista is volt, de győzött a művészet. A fiam mindig a társaság középpontja volt; a Vö­rösmarty Gimnázium drámatagozatára jelentkezett. Egyik emlékezetes rende­zése Steinbeck Egerek és Emberek című darabja volt akkoriban. Ebben a darabban korábban én is színpadra álltam, Lennie szerepében. Akkor dőlhetett el a fiam pá­lyája. Édesanyám azt mondta róla, a ka­masz fiúról, hogy sosem lehet majd őt le­rángatni a színpadról. Igaza lett.- Tudja őt kollégaként nézni, vagy min­dig jelen van az apa-fiú kapcsolat?- Ha játszik, színésznek látom őt. Most, hogy egy darabban szerepelünk, szintén az alakítását figyelem. Ettől függetlenül roppant büszke vagyok rá. Élvezem nézni, ahogy próbál, inspirál a játéka. Nekem kis szerepem van, a főszerep a fiamé; mégis, az, hogy egy darabban játszhatunk, ren­geteget jelent számomra.- Tudná őt rendezni is?- Azt biztosan nem. Bár sokat rendeztem mostanában, de ez más volna az ő eseté­ben. A rendező ugyanis mindig „helyzetbe hozza" a színészt, erre pedig a művész ér­zékenyen reagál. Nem is attól félnék, hogy megbántanám őt, inkább attól, hogy fel­színre hoznék olyat, amitapaként nem kel­lene megismernem, megtudnom...- A fia szerepei közül melyik volt a leg­kedvesebb?- Amikor Ibsen Kísértetek című darab­jában olyan szerepet kapott, ami kissé ha­sonlított Orin szerepéhez, amit én alakí­tottam régebben az Amerikai Elektrában. A játékával sok olyan érzést közvetített, ami megrázott, és felnyitotta a szememet.- Valóban nem apám hatására lettem színész, bártermészetesen figyelemmel követem a pályafutását, gyerekként még a Madách Színházban is láttam őt - folytattuk Dózsa Zoltánnal. - Belekós­toltam a színház világba, és szerelmes lettem bele.- Nyilván van mit tanulni édesapjától is.- Persze, de azért kritikus is vagyok vele szemben, és ha valami nem tetszik a játékában, megmondom neki. Végtelenül nagyra tartom őt, tehetségesnek, „szí­nészprofesszornak", a szó jó értelmében vérbeli játékosnak. De hát egy jó színész­nek mindent el kell tudni játszani.- Most épp A Faun címszerepét próbál­ja. Szerethető ez a szerep?- Nem tudom még, hogy szeretem-e, de szeretem próbálni. Az, hogy hogyan fo­gok viszonyulni ehhez a karakterhez, sok­sok munka után dől el. A Faun jellemének komplexitása miatt sok színészi eszközt használhatok. Nyilvánvalóan egy fősze­repben több lehetőség és mód van bizo­nyítani, alakítani, játszani, mint egy mel­lékszerepben, bár nemcsak ez a mérvadó. A Faun sokszínű és szerethető figura. Mi­tológiai lény, aki látogatóba érkezik egy társaságba, vagy, ahogy ő hívja, „csordá­ba". Néha nevet, néha kiabál, intrikus lesz, aztán megértő, fenyegető, majd barátsá­gos. Rafinált, ugyanakkor őszinte is egy­ben. Egyszóval: emberi... Ezt és ennél töb­bet kell eljátszanom pár óra alatt. De ez csupán színészi technika kérdése. - P. K. www.ujpest.hu 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom