Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-05-11 / 7. szám

■W! NGYENE5 KERÜLETI ÚJSÁG 2007, május 11. „Nem menekülhetsz" Ágh István Kossuth-díjas költő, próza- és esszéíróval beszélgetett Szakonyi Károly a mostani Adytóriumban. A szerző műveiből Incze Il­dikó olvasott fel. Profi darab után A múlt hónap közepén az újpesti Pódiumszínházban Dusán Kovacevic A profi című szomorú-komédiáját mutatták be. A Radoslav Zlatan Doric irányításával díjnyertes rendezés vendégszereplése a Közművelődési Kör közönsége előtt sikert aratott. Mi most nem is a darabról beszél­nénk - hanem az íróról és a társulatról. H iába a nagy név, hiába a hosszú évek termékeny írói munkássá­ga, mégsem sikerült megtölte­nie a közönségnek a Polgár Centrum nagytermét. Pedig bánhatja, aki kihagyta, hiszen egy nagyszerű em­ber életét ismerhettük meg, aki kilépve bátyja, Nagy László árnyékából, elké­pesztő' mennyiségű és változatos írást jelentetett meg, és mai napig meghatá­rozó alakja az irodalmi életnek. Irigy­kedhetünk rá, hisz legfőbb tanítómes­terei Illyés Gyula, Krúdy Gyula, Sütő András voltak. Az író 1938-ban Felsőiszkázon szüle­tett. Korán találkozott a költészettel, hisz bátyja, a 13 évvel idősebb Nagy László bármihez nyúlt, mindenben sike­reket ért el. Ő az örök példakép, mindig rá akart hasonlítani, de mivel szerinte neki nem volt érzéke se a festészethez, se a rajzoláshoz, a költészetet válasz­totta. Persze nem volt könnyű a népsze­rű testvér árnyékából kibújni, hisz so­kan - az irigyek - úgy vélték, hogytest- vére nyomta őt előre. Azt sem szerette, ha összehasonlították vele, hisz a nagy korkülönbség miatt teljesen másként látták a világot. 9 éves volt, amikor megkapta első Ady-kötetét, ez volt az első meghatáro­zó találkozása a költészettel, és akkor már biztosan tudta, hogy író lesz. Ám odáig eljutni nem volt könnyű. A Ráko­si-, majd a Kádár-rendszer az ő életét is megkeserítette. A saját bőrén tapasz­talhatta meg, hogyan teszi tönkre a rendszer a kisparaszti gazdaságot a tée- szesítés. \ középiskolás évek sem hoz­tak számára sok örömöt, mivel az egy­házi iskolákat bezárták, nem járhatott Pápára, ahol testvérei is érettségiztek, így került Tapolcára, amit szívből utált. Nem találta a helyét abban a közegben, viszont a balatoni táj megihlette. Azóta is hűen kötődik a Balatonhoz, és mint elárulja, nem tudna meglenni Szigliget varázsa nélkül. 1956-ban részt vett egy békés .tüntetésen, amelyet az ávósok fegyverrel támadtak meg, és a mellette álló diákot agyonlőtték. Ezek az emlé­kek nagyon empatikussá tették, és ké­sőbbi írásaira is nagy hatást gyakorol­tak. Az érettségi után az ELTE magyar­könyvtár szakára járt, és 20 éves volt, amikor megjelent első verse. Azért lett költő, mert érezte, hogy va­lami fontosat akar elmondani, és más­képpen nem tudta szavakba önteni, csak lírában. „Nem menekülhetsz" - vallotta Illyés’Gyula, az író is megértet­te később ezeket a sorokat, hisz az írás egy hivatás, életforma. Versei mellett megjelentek prózái, esszéi. A verseim nem házi szórakozta­tásra valók - mondja, hiszen minden, ami nem fér bele költészetébe, azt pró­zájában mondja el. Szerinte sem az aktu­ális dolgok, sem a leírás nem tanozik a lírába, ezért keresett olyan műfajt, ahol leírhatja véleményét. A gyermekkor él­ményei is hozzájárultak ahhoz, hogy foglalkozzon a társadalmi problémákkal, a falusi élet rendbetételét mindig is szí­vén viselte. így kezdett el a prózai kriti­kák mellett szociográfiákat írni. Publikált az ÉS-ben, az Új írásban, később a Magyar Nemzetben, majd a rádióban olvasott fel tárcákat. 1997 óta a Hitel képzőművészeti rovatainak szer­kesztője. Most esszékötetet készít Ba­lassiról, Adyról, Szabó Lőrincről, Csoko­nairól. De már régen nem írt verset, nem is hiányzik neki. „Lehet, hogy az öregség nem a líra kora" - mondta az est végén.-KUBÁT JÚLIA DUSÁN KOVAEEVÍ/E, AZ ÍRÓ Dusán Kovaceviae, a híres Underground cí- mú'Kusturica film írója és sok egyéb, ma | már világhírű alkotás szerzője 1948. jú­liusában született! Az itthon is játszott A maratonfutók tiszteletkört futnak című darabot negyedéves dramaturghallga- ! tóként írta 1972-ben. És egy kiejtésbe- j li hibát ki kell javítanom, nem Kusturica, Í Kuszturica. Emir Kuszturicának hívják a Í rendezőt. Az ő nagysikerű filmjét, az Undergroundot 1994-ben írta Dusán ! Kovacevic, tehát egy nagymester nyúlt egy világhírű, fiatalabb filmrendező- j höz, így került munkakapcsolatba ez a | két ember. így nem Kovaceviae kusz- turicás, hanem Kuszturica kovaceviaees. A profi című szomorú komédiájában is í a tragikus sorsú kis embereket mutatja be, a körülmények, a rendszer csapdájá- | ban. Azon a ponton, amikor utoléri egy- ! mást az üldöző és az üldözött. Szerbiában 2003. áprilisában mutat­ták be Dusán Kovaceviae A profi (Profesionalac) c. játékfilmjét, amit a belgrádi Oscar-díjra jelölt. A most bemutatott darab még mindig nyomasztóan időszerű. Ami a műfaját illeti, én inkább exszocialista abszurd­nak nevezném. Mindenesetre katartikus élmény volt! A szomorú komédia, ahogy ] maga a szerző besorolta, ma is a kortárs | irodalom átütő darabja. KONCERT A VÁROSHÁZÁN Az Újpesti Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat tartott április 28-án koncertet a Városháza dísztermében a Római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Az előadás, melyen Nincz Erzsébet és Borscs Ljubomir zongoraművészek Chopin- és Szymanowski-darabokat mutattak be, Újpest Önkormányzatának anyagi támogatásával jött létre Az Újpesti Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat 1996-os megalakulása óta komoly szerepet vállal az itt élő lengyelek közösségi életében: misét, beszélgető-, és kulturális esteket szerveznek. Kővetkező rendezvényük témájául, ami egy magyar-lengyel konferencia lesz, Mindszenty bíbo­ros életét választották. MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ A Magyarországi Szerb Színház Milan Rusz vezetésével alakult. Tizenöt éve működik folyamatosan társulatuk. Más és más né­ven, de ugyanazokkal a célokkal és ugyan­azzal a lelkesedéssel magas színvonalú, professzionális előadásokat játszanak szerb nyelven. Elviszik mindenhová, ahol igénylik a színházat és az anyanyelven megszólaló színészt. Jelentős részt vállal­nak a magyarországi szerb kisebbség nyel­vet és identitást megőrző programjában. Néhány színpadi műfajt egyedül ők szólal­tattak meg szerb nyelven. A történelmi vi­szontagságok és a folklórhagyomány, kul­turális különbözőség, területi megosztott­ság lehet az oka annak, hogy a passiójáték, az operett, a zenés vígjáték vagy a rock­opera nem honosodott meg szerb nyelvte­rületen, sőt nem is íródott a Magyarországi Szerb Színház megalapításáig. AZ V. ARCUS NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ Az első magyarországi nemzetiségi szín­házi találkozót 1992-ben rendezték, négy nemzetiség (horvátok, németek, romák és szerbek) színházi műhelyeinek részvéte­lével. Tíz év eltelte után Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat akkori el­nöke és az azóta elhunyt Blazsetin Sztipán, horvát kurátor kitartó kezdeményezésére került sor 2003-ban a második találkozó­ra, ezúttal már nyolc nemzetiség tíz pro­dukciójának részvételével. A találkozók azóta a műhelyek, produkciók számának növekedéséről, és jelentős szakmai fejlő­déséről is tanúskodnak. Az Arcuson bemutatott a produkciók ki­teljesítő részei a magyarországi színházi életnek. A11 nemzetiség 15 alkotóműhe­lyének 16 előadása követésre, támogatás­ra méltó. Az V. ARCUS Nemzetiségi Színhá­zi Találkozón a legjobb rendezésért járó dí­jat Radoslav Zlatan Doriae, a legjobb férfi szereplőnek járó díjat Rusz Milán kapta.- URBAN BEATRICE Magyarországi Szerb Színház Dusán Kovaceviae: A profi (szomorú komédia) Rendező: Radoslav Zlatan Doric Díszlet: Vesna Radovicae Színpadmester. Krsztovics Sándor Szereplők: Én, király Teodor - Ember Tibor, Lábán, Lukács, a profi - Rusz Milán, Márta a titkárnő -Jurkovits Zorica, Egy teljesen normális őrült - Mezei Lajos 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom