Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-05-11 / 7. szám
■W! NGYENE5 KERÜLETI ÚJSÁG 2007, május 11. „Nem menekülhetsz" Ágh István Kossuth-díjas költő, próza- és esszéíróval beszélgetett Szakonyi Károly a mostani Adytóriumban. A szerző műveiből Incze Ildikó olvasott fel. Profi darab után A múlt hónap közepén az újpesti Pódiumszínházban Dusán Kovacevic A profi című szomorú-komédiáját mutatták be. A Radoslav Zlatan Doric irányításával díjnyertes rendezés vendégszereplése a Közművelődési Kör közönsége előtt sikert aratott. Mi most nem is a darabról beszélnénk - hanem az íróról és a társulatról. H iába a nagy név, hiába a hosszú évek termékeny írói munkássága, mégsem sikerült megtöltenie a közönségnek a Polgár Centrum nagytermét. Pedig bánhatja, aki kihagyta, hiszen egy nagyszerű ember életét ismerhettük meg, aki kilépve bátyja, Nagy László árnyékából, elképesztő' mennyiségű és változatos írást jelentetett meg, és mai napig meghatározó alakja az irodalmi életnek. Irigykedhetünk rá, hisz legfőbb tanítómesterei Illyés Gyula, Krúdy Gyula, Sütő András voltak. Az író 1938-ban Felsőiszkázon született. Korán találkozott a költészettel, hisz bátyja, a 13 évvel idősebb Nagy László bármihez nyúlt, mindenben sikereket ért el. Ő az örök példakép, mindig rá akart hasonlítani, de mivel szerinte neki nem volt érzéke se a festészethez, se a rajzoláshoz, a költészetet választotta. Persze nem volt könnyű a népszerű testvér árnyékából kibújni, hisz sokan - az irigyek - úgy vélték, hogytest- vére nyomta őt előre. Azt sem szerette, ha összehasonlították vele, hisz a nagy korkülönbség miatt teljesen másként látták a világot. 9 éves volt, amikor megkapta első Ady-kötetét, ez volt az első meghatározó találkozása a költészettel, és akkor már biztosan tudta, hogy író lesz. Ám odáig eljutni nem volt könnyű. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer az ő életét is megkeserítette. A saját bőrén tapasztalhatta meg, hogyan teszi tönkre a rendszer a kisparaszti gazdaságot a tée- szesítés. \ középiskolás évek sem hoztak számára sok örömöt, mivel az egyházi iskolákat bezárták, nem járhatott Pápára, ahol testvérei is érettségiztek, így került Tapolcára, amit szívből utált. Nem találta a helyét abban a közegben, viszont a balatoni táj megihlette. Azóta is hűen kötődik a Balatonhoz, és mint elárulja, nem tudna meglenni Szigliget varázsa nélkül. 1956-ban részt vett egy békés .tüntetésen, amelyet az ávósok fegyverrel támadtak meg, és a mellette álló diákot agyonlőtték. Ezek az emlékek nagyon empatikussá tették, és későbbi írásaira is nagy hatást gyakoroltak. Az érettségi után az ELTE magyarkönyvtár szakára járt, és 20 éves volt, amikor megjelent első verse. Azért lett költő, mert érezte, hogy valami fontosat akar elmondani, és másképpen nem tudta szavakba önteni, csak lírában. „Nem menekülhetsz" - vallotta Illyés’Gyula, az író is megértette később ezeket a sorokat, hisz az írás egy hivatás, életforma. Versei mellett megjelentek prózái, esszéi. A verseim nem házi szórakoztatásra valók - mondja, hiszen minden, ami nem fér bele költészetébe, azt prózájában mondja el. Szerinte sem az aktuális dolgok, sem a leírás nem tanozik a lírába, ezért keresett olyan műfajt, ahol leírhatja véleményét. A gyermekkor élményei is hozzájárultak ahhoz, hogy foglalkozzon a társadalmi problémákkal, a falusi élet rendbetételét mindig is szívén viselte. így kezdett el a prózai kritikák mellett szociográfiákat írni. Publikált az ÉS-ben, az Új írásban, később a Magyar Nemzetben, majd a rádióban olvasott fel tárcákat. 1997 óta a Hitel képzőművészeti rovatainak szerkesztője. Most esszékötetet készít Balassiról, Adyról, Szabó Lőrincről, Csokonairól. De már régen nem írt verset, nem is hiányzik neki. „Lehet, hogy az öregség nem a líra kora" - mondta az est végén.-KUBÁT JÚLIA DUSÁN KOVAEEVÍ/E, AZ ÍRÓ Dusán Kovaceviae, a híres Underground cí- mú'Kusturica film írója és sok egyéb, ma | már világhírű alkotás szerzője 1948. júliusában született! Az itthon is játszott A maratonfutók tiszteletkört futnak című darabot negyedéves dramaturghallga- ! tóként írta 1972-ben. És egy kiejtésbe- j li hibát ki kell javítanom, nem Kusturica, Í Kuszturica. Emir Kuszturicának hívják a Í rendezőt. Az ő nagysikerű filmjét, az Undergroundot 1994-ben írta Dusán ! Kovacevic, tehát egy nagymester nyúlt egy világhírű, fiatalabb filmrendező- j höz, így került munkakapcsolatba ez a | két ember. így nem Kovaceviae kusz- turicás, hanem Kuszturica kovaceviaees. A profi című szomorú komédiájában is í a tragikus sorsú kis embereket mutatja be, a körülmények, a rendszer csapdájá- | ban. Azon a ponton, amikor utoléri egy- ! mást az üldöző és az üldözött. Szerbiában 2003. áprilisában mutatták be Dusán Kovaceviae A profi (Profesionalac) c. játékfilmjét, amit a belgrádi Oscar-díjra jelölt. A most bemutatott darab még mindig nyomasztóan időszerű. Ami a műfaját illeti, én inkább exszocialista abszurdnak nevezném. Mindenesetre katartikus élmény volt! A szomorú komédia, ahogy ] maga a szerző besorolta, ma is a kortárs | irodalom átütő darabja. KONCERT A VÁROSHÁZÁN Az Újpesti Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat tartott április 28-án koncertet a Városháza dísztermében a Római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Az előadás, melyen Nincz Erzsébet és Borscs Ljubomir zongoraművészek Chopin- és Szymanowski-darabokat mutattak be, Újpest Önkormányzatának anyagi támogatásával jött létre Az Újpesti Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat 1996-os megalakulása óta komoly szerepet vállal az itt élő lengyelek közösségi életében: misét, beszélgető-, és kulturális esteket szerveznek. Kővetkező rendezvényük témájául, ami egy magyar-lengyel konferencia lesz, Mindszenty bíboros életét választották. MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ A Magyarországi Szerb Színház Milan Rusz vezetésével alakult. Tizenöt éve működik folyamatosan társulatuk. Más és más néven, de ugyanazokkal a célokkal és ugyanazzal a lelkesedéssel magas színvonalú, professzionális előadásokat játszanak szerb nyelven. Elviszik mindenhová, ahol igénylik a színházat és az anyanyelven megszólaló színészt. Jelentős részt vállalnak a magyarországi szerb kisebbség nyelvet és identitást megőrző programjában. Néhány színpadi műfajt egyedül ők szólaltattak meg szerb nyelven. A történelmi viszontagságok és a folklórhagyomány, kulturális különbözőség, területi megosztottság lehet az oka annak, hogy a passiójáték, az operett, a zenés vígjáték vagy a rockopera nem honosodott meg szerb nyelvterületen, sőt nem is íródott a Magyarországi Szerb Színház megalapításáig. AZ V. ARCUS NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ Az első magyarországi nemzetiségi színházi találkozót 1992-ben rendezték, négy nemzetiség (horvátok, németek, romák és szerbek) színházi műhelyeinek részvételével. Tíz év eltelte után Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat akkori elnöke és az azóta elhunyt Blazsetin Sztipán, horvát kurátor kitartó kezdeményezésére került sor 2003-ban a második találkozóra, ezúttal már nyolc nemzetiség tíz produkciójának részvételével. A találkozók azóta a műhelyek, produkciók számának növekedéséről, és jelentős szakmai fejlődéséről is tanúskodnak. Az Arcuson bemutatott a produkciók kiteljesítő részei a magyarországi színházi életnek. A11 nemzetiség 15 alkotóműhelyének 16 előadása követésre, támogatásra méltó. Az V. ARCUS Nemzetiségi Színházi Találkozón a legjobb rendezésért járó díjat Radoslav Zlatan Doriae, a legjobb férfi szereplőnek járó díjat Rusz Milán kapta.- URBAN BEATRICE Magyarországi Szerb Színház Dusán Kovaceviae: A profi (szomorú komédia) Rendező: Radoslav Zlatan Doric Díszlet: Vesna Radovicae Színpadmester. Krsztovics Sándor Szereplők: Én, király Teodor - Ember Tibor, Lábán, Lukács, a profi - Rusz Milán, Márta a titkárnő -Jurkovits Zorica, Egy teljesen normális őrült - Mezei Lajos 10
