Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-05-11 / 7. szám

ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 7. SZÁM entenanum Újpest 1907-2007 Lányi György A Chinoin, a szintetikus magyar gyógyszergyártás megteremtője A Chinoin Zrt. közel 100 éves fennállása szorosan kapcsolódik a cen­tenáriumát ünneplő Újpest történetéhez. cég 1912-től tevékenykedik itt. A Chinoin nevet a vállalat 1913. november 21 -e óta viseli. A nevet állítólag Kóbor Tamás író találta ki, aki a vállalat első' éveiben igaz­gatósági tag volt. Eredetileg egy kinin­tartalmú gyógyszer nevének szánták, de jó hangzása és könnyű megje­gyezhetősége miatt inkább a vállalati ter­mékek márka-jelzésére és a vállalat eln­evezésére használták, illetve használják.z alapító Wolf Emil a gyár vezetésén kívül aktivan bekapcsolódott a kutatásba is. A kolozsvári magántanárral, Issekutz Bélá­val közösen kifejlesztették 1913 és 1916 között a görcsoldó hatású eredeti gyógy­szert, a Novatropínt, amelyet magában és kombinációban ma is használnak. Napja­inkban is több helyen állítják elő' - az USA-ban három cég és mintegy 30 ál­lamban közel 200 cég termékeként több száz márkanévvel van forgalomban. Ezt a gyógyszerkészítményt tekintjük a leg­öregebb eredeti, szintetikus úton előállí­tott és ma is forgalomban lévőnek - a Novatropin több mint 90 éves! A gyógyszergyártás fejlődésének jel­legzetes példája az Istopyrin (Aspirin). A Bayer-cég 1904-ben hozta forgalomba az Aspirint, melyet a Chinoin már régóta licenc-készítményként, vásárolt szalicil­savból állított elő és forgalmazott. A megnőtt Istopyrin iránti igény és az egy­re drágább import szalicilsav miatt fel­merült a saját szalicilsav-előállítás gon­dolata. 1916 és 1918 között a német Wegelin és Hübner cégtől 120 ezer koro­náért egy komplett szalicilsavgyártó üzemsort vettek meg. Ez volt az első nyomás alatti gyógyszergyártás Ma­gyarországon. Ezzel a megoldással több célt tudtak egyidejűleg megoldani: a felfutó Istopyrin-gyártáshoz használt szalicilsavat biztosították, emellett az élelmiszer-tartósításhoz szükséges Sza­licil (szalicilsav) iránti igényt is kielégí­tették. Továbbá az eredeti, szabadalom­mal védett szalicilsav-származékot, a lázcsillapító Alint is előállították és for­galmazták. A vállalatnak már az alapítástól kezdve fontos profilja volt az állatgyógyászati termékek előállítása. A cég életében na­gyon fontos szerepet játszott az 1917 óta forgalmazott Distol. A szert Marek József, az Állatorvosi Egyetem professzora ta­lálta fel, mely a juhok májmételykórjá- nak volt első időben a gyógyszere, de később - többszöri fejlesztés után - a hatást kiterjesztették a szarvasmarhák, sőt az indiai elefántok gyógyítására is. Különösen nagy sikert ért el 1927- 1928-ban Németországban a nagy szar- vasmarhamájmétely-járvány legyőzésé­vel, a szarvasmarha-állomány megmen­tésével. A sikeres alkalmazások nagy ex­portforgalmat indítottak el, mely öt vi­lágrészen alapított részvénytársaság­okon és fiókokon keresztül bonyolódott le. Az organoterápiás - állati szervekből előállított - gyógyszerhatóanyagok kö­zül az egyik legfontosabbat, a cukorbe­tegek fontos gyógyszerét, az Insulint 1928-ben kezdték forgalmazni. Wolf Emil és munkatársai a Novatropinból és a vásárolt Papaverinből egy kombinációt, a Troparint készítették el, melynek előnyösebb hatása volt. A siker miatt megnőtt keresletet a drága és nehezen beszerezhető mákgubóból elő­állított Papaverinnel már nem lehetett kielégíteni. Felmerült a Papaverin szin­tetikus előállításának szükségessége. Az 1930-as években kidolgozták a szaba­dalmaztatott gazdaságos szintézist, mellyel a saját megnövekedett igény ki­elégítése mellett az olcsó, kanárisárga anyaggal a Chinoin biztosította világ­szükséglet közel 70%-át. A gazdaságos előállítás mellett egy új származékot, a Perparint is kifejlesztették, melynek görcsoldó hatása jobb volt a Papaverin- nél. A hazai sikerek mellett a nemzetközi elismerés sem maradt el: sok országban, többek között az Amerikai Egyesült Álla­mokban, több eredeti gyógyszert enge­délyeztettek, azaz törzskönyveztettek. Ilyen volt a görcsoldó Novatropin és a Perparin, illetve a vízhajtó Novurit. A vitaminokkal kapcsolatos munkák a D-, a C- és a B-vitaminra terjedtek ki. Az egyik legjelentősebb a későbbi Nobel- díjas Szent-Györgyi Alberttel közösen végzett munka volt, mely során a gyár­ban valósították meg Magyarországon, sőt az egész világon először a C-vitamin üzemi előállítását, kinyerését 150 kg zöld paprikából kiindulva. Az 1932-ből származó szabadalmunk még a skorbut ellen ható, akkor még hexuronsavnak nevezett vegyület előállításáról szólt, mely vegyület a később elnevezett C-vi- taminnal volt azonos.* A szulfonamidok az 1930-as évek egyik fontos baktériumölő gyógyszer­családja. A kutatás során a vállalat több származékot állított elő, melyek közül a legnagyobb sikere az 1939-ben forga­lomba hozott eredeti Ultraseptylnek volt. A második világháborúban nemcsak a német és szövetséges csapatoknál használták nagy mennyiségben, hanem eljutott a semleges Törökországon ke­resztül az amerikai, az angol, sőt az orosz katonákhoz is. 1945-ben, amikor az oro­szok bejöttek a Chinoinba, itt is az Ultraseptylt keresték. A cégvezetés gondoskodott a dolgo­zóiról. 1934-ben alakult meg Chinoin Sport Club, melynek keretében létrejött a labdarugó és a teniszszakosztály, 1935-ben a turista-, 1938-ban a sakk- és 1939-ben a tekeszakosztály. 1934- ben dalkör alakítottak. 1939-ben 3000 kötetes munkáskönyvtár állt a dolgozók rendelkezésére. 1936-1937-ben cse­csemő- és gyermek-napköziotthon épült. 1936-tól a munkások gyermekeit rendszeres karácsonyi ruha- és cipőse­gélyben részesítették. Gyermek-nyaral- tatási akciókat szerveztek. A tehetséges munkásszármazású gyerekek továbbta­nulását segítették. A Chinoin 1991-től új, megreformált szervezettel, a francia Sanofi cég tagja­ként folytatta a működését. Az elmúlt 16 év alatt a vállalat nagymértékben átala­kult. A több mint 500 millió eurós (közel 130 milliárd forintos) beruházás ered­ményeként a kémiai és biológiai kutatás, a folyamatfejlesztés és az alapanyag­termelés új épületekbe került, ahol mo­dern, világszínvonalú gépek, műszerek segítségével folynak a munkák. A javí­tott infrastruktúra kielégíti az egyre szi­gorúbb környezetvédelmi előírásokat. Csanyikvölgyben az injekció-gyártás mellett az új aszeptikus fecskendők gyártása és csomagolása folyik. A 2002- ben megvásárolt egykori Pharmavitben, Veresegyházon az összes tabletta-, film- tabletta-, drazsé- és kapszulagyártást végzik, és ott folyik az Istvántelekről ki­költözött csomagolás is. A jövőről Jean-Francois Dehecq, a sanofi-aventis vállalatcsoport vezérigaz­gatója a következőket mondja: "Pár év múlva mindössze négy vagy öt ország lesz Európában, amely képes az alapkutatástól a kémiai gyártáson át a tabletta és az in­jekció előállításáig minden tevékenysé­get egyetlen helyen végezni. Magyaror­szág ezek között lesz, illetve már van." Lányi György (1936, Budapest) ve­gyészmérnök, gyógyszer-szakmér­nök, egyetemi doktor. Az általános iskoláit Újpesten, a középiskoláját a. Petiik Lajos Vegyipari Technikum­ban, majd az egyetemi tanulmányán a Budapesti Műszaki Egyetem Ve­gyészmérnöki Hatan végezte. 1959- tői az egyetemi tanulmányai után 1996-ig nyugdíjba vonulásig a Chinoinban dolgozott. Az első és egyetlen munkahelyén a fejlesztés­ben laboratórium! munkát végzett különböző beosztásban az osztály­vezetőségig bezárólag. A fejlesztési munka mellett kutatást is végzett a gyógyszer és nővér,yvédSszerek te­rületén. Munkásságát több szaba­dalmi bejelentés jelzi. 1996-tól rész-munkaidőben a Kommunikáci­ónál a Chinoin Gyűjtemény kezelője. A gyán emlékek gyűjtésével, feldol­gozásévá! és rendezésével foglalko­zik. A Chinoin Gyűjtemény bemuta­tására készül www.ujpest.hu ll

Next

/
Oldalképek
Tartalom