Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-03-30 / 4. szám

ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 4. SZÁM rar*: Károlyi Fesztivál Z súfolásig megtelt az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház már­cius 23-án, amikor a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázi­um tartotta - a Károlyi Fesztivál máso­dik rendezvényén - az alsósok művé­szeti gáláját. A közösségi és az aktív művészeti csoportok jelenléte amúgy is jellemző a Károlyira; ezek továbbgördí- tését, fejlesztését, működtetését is hi­vatott szolgálni az Alapítvány az Erzsé­bet Utcai Iskola Diákjaiért, melynek ja­vára a fesztivált megrendezték. A közhasznú szervezet egyik fő célki­tűzése gróf Károlyi István szellemi örök­ségének ápolása. Elsősorban az alapít­ványnak köszönhető, hogy az iskola le­hetőséget tud biztosítani tanulóinak al­kotó tevékenységük, tehetségük elis­merésére és nyilvánosság előtti bemu­tatkozásukra, az iskolai programok megszervezésére, kiadványok létreho­zására vagy a rászoruló tanulók támoga­tására. Februárban, a Károlyi Fesztivál első fejezeteként a felsős tanulók művé­szeti gálája zajlott az Ady Endre Mű­velődési Központban; most, az alsó­sok rendezvényén énekkari produkci­óval, néptáncbemutatóval, furulya- és színielőadással mutatkoztak be a gyerekek, valamint mindkét alkalom­mal sor került a Károlyi-pályázatok eredményhirdetésére, és a vándor­serlegek átadására is. Kosztümös darab '48-ról Fóti úti Angol Tagozatos Általá­nos Iskola különleges előadás- l sál emlékezett meg az 1848-as I forradalom 159. évfordulójá­ról. A 7/b. osztály által előadott kosztü­mös darabot az iskola tanára, Romhángi Ildikó írta; a tanulók, a tanárok és a szü­lők is hatékony segítséget nyújtottak az előadás megszületéséhez. Ahogy Mező János igazgató fogalma­zott: a darab nemcsak emléket állított a forradalom résztvevőinek, de történet­imen, a kisebbek és nagyobbak számára is érthetően és színesen foglalta össze a 48-as eseményeket. Az emlékezésnek fontos szerep jut a gyerekek érzelmi ne­velésében, így az előadás nemcsak a történeti áttekintést volt hivatott szol­gálni, de a kulturális és közösségi él­ményként az összetartozás érzésének kialakítását, megszilárdítását is. Muzsikáló díjak a nemzeti ünnepen Március 15-én két újpesti zenepedagógus is állami kitüntetést kapott. Pályájuk elismerésének különle­ges jelentőséget ad, hogy mindez a Kodály emlékévben történt. Pontyosné Tegzes Ilona, az Árpád Feje­delem Általános Iskola tanára és Szabó Imréné, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola pe­dagógusa is a Magyar Köztársasági Ezüst Érdémkeresztet vehette át. 4HM A ZENE CSALÁDI ÖRÖKSÉG Pontyosné Tegzes Ilona a muzsika vilá­gában nevelkedett. Édesapja, Tegzes György Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványaként végzett a Zeneakadémi­án, majd Kodály módszertanát fejlesz­tette tovább. Lánya, az Árpád Fejedelem Iskola Ili nénije 38 éve lépett a pedagógusi pá­lyára. Ő az egyetlen, aki az iskola alapí­tása -1980 óta - ma is tagja a tantestü­letnek. Senki ne gondolja azonban, hogy megfáradt vagy kiégett lenne. Könnyezve-nevetve mesél pályájáról. Gyerekkorának helyszínét, Angyalföl­det cserélte fel Újpesttel. A Kanizsay Dorottya Gimnáziumban érettségizett, elvégezte a tanítóképző főiskolát, majd a zene csábításának engedve énektaná­ri diplomát szerzett. Kislánykora óta zongorázott; ám a sok gyakorlás miatt nem vonzotta a művészi pálya. Mindig is tanítani szeretett volna. A muzsikával már az alsósokat is si­kerül elvarázsolnia. A titok a szeretet- ben, a türelemben és a gyerekekhez igazodó jó módszerben rejlik, amelyek segítségével még a botfülű kisdiákok is csodára képesek. Számára a zenei ízlés formálása a legfontosabb. A diákjainak szervezett, rendszeres koncertlátogatá­sok mellett Újpesten két komoly szak­mai munkájára büszke: az Árpádból in­dult, iskolák közötti komplex vetélke­dőre és a kerületi ének-munkaközösség által meghirdetett műveltségi vetélke­dőre, amelyen tanítványai folyamato­san szép sikereket érnek el. Szaktanárként fájdalmas döntéseket is át kellett élnie. Néhány éve csökken­tették az ének-zene óraszámokat, és el­szomorító az is, hogy bezárhatják az is­kolát. Tragikus érzés, hogy minden fel­halmozódott érték egyszerűen eltűnhet. Pontyosné Tegzes Ilonától még távol áll a nyugdíjba vonulás gondolata. Bár a család: férje, két felnőtt fia és két éves lányunokája otthon is számít rá, ő a 7. b osztályfőnökeként változatlan lelkese­déssel tanít tovább. A közel négy évti­zedes pályájának elismeréseként kapott kitüntetésről azt mondja, nagy meg­tiszteltetés, de a díj az egész tantestü­letnek, és az iskola vezetésének is szól. A MUZSIKA LELKI TÁPLÁLÉK Szabó Imréné König Ildikó szin­tén az apai házból hozta a zene iránti szeretetét. A papa zongorá­zott, hegedült, tangóharmoni- kázott, ezért a három gyerek szinte úgy járt a helyi magán-zeneiskolába, mint má­sok az óvodába. Ildikó öt évesen már ott ült a zongora előtt, és pár évvel ké­sőbb már bérletes néző volt az Operá­ban. Édesanyja hasonló következetes­séggel terelte az orosz és a német nyelv irányába. Amikor döntésre került a sor, a Zeneakadémiára és a bölcsész­karra is felvételizett; mindkettőre fel­vették. Végül a zenét választotta, de nem akart művész lenni. Úgy vélte, zongorajátéka „nem rengetné meg a világot". Teljes szívvel lett azonban zongoratanár. Pályakezdőként 1971-ben, Nagy- tarcsán kapott állást. Két évvel később az Erkel Gyula Zeneiskola zongora tan­szakának élére hívták. Több mint másfél évtizeden keresztül jártak hozzá a nö­vendékek, miközben a Pécsi Sebestyén (akkor még Lőrinc utcai) Általános Is­kolában is tanított zongorát. 1989-ben dr. Locsmándi Miklósnénak, az iskola akkori igazgatójának felkérésére - im­már főállásban - indította a zenetago­zatot. A tanárnő minden növendékére büsz­ke; élvezettel ecseteli, hogy ahány gye­rek, annyiféle hangulat kavarog a te­remben. Komolyan hisz abban, hogy a zene szebbé teszi az életet, hiszen a muzsika még a figyelemzavaros gyere­kekre is jó hatással van. Szakmai célja elsősorban a zene élvezetének átadása. A gyerekek tőle tanulják meg, hogyan kell fölmenni a pódiumra, hogy kell meghajolni, és azt is, hogy koncertte­rembe addig nem illik belépni, amíg odabent szól a zene. Ma is visszajárnak hozzá a régi tanít­ványok. Hosszan sorolja a neveket a legelső osztályától a legutolsó évfolya­mig. Férje maximálisan megérti a tanár­nő elhivatottságát. Maga pilótaként dolgozott, amely hasonló „megszállott­ságot" kíván. Balázs fiuk mérnök létére kórusban énekel és komolyzenét hall­gat. Szabó Imrénét meghatotta a március 15-én kapott magas kitüntetés, de an­nál is jobban örült a tantestület és a gyerekek felé áradó szeretetének.- R. A. Ti ejt pl f Gjülnkl lsko'ánkban'a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskolában, Újpest központjában, / iJíLClL JlUIUIx. C5aiá(ijas környezetben, a katolikus szellemi értékek alapján végezzük nevelő-oktató te­vékenységünket. Számunkra az egymás iránti szeretet gyakorlása, a rendszeretet és a fegyelem a legfontosabb feladat. Magas szakmai követelményrendszerünk biztosítja a sikeres továbbtanulási lehetőségeket, a versenyeken való sikeres szereplést. Az alapos matematika, magyar- és idegennyelv oktatáson kívül emelt óraszámban tanítjuk az ének-zenét, és lehetőséget biztosítunk az iskolában a képzőművészet, tánc, hangszeres zene tanulására és a mindennapos testnevelés gyakorlására. A márciusi előkészítő foglalkozások után április 12-én, csütörtökön 17 órakor szeretettel várunk minden iskolánk iránt érdeklődő családot diákjaink rövid műsorára, majd azt követően az óvodásoknak tartott kézműves foglalkozásokra! Isko­lánk címe: Újpest, Tanoda tér 6. - KÄFER GYÖRGY, igazgató www.ujpest.hu 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom