Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-14 / 3. szám
f • 1 VI 1 I A Z INGYENES K ! : R Ü L E T 1 ÚJSÁG 2007. március 14. 1 ■srmrn A magyar nóta száz éve honos Újpesten A címben közölt kijelentés csak részben igaz. Bár a város első nótaszerzője, Ugró Ggula egyszemélgben a város első vezetője is volt, a dalköltést csak élete alkonyán, az 1930-as évektől űzte. A nóta édes-bús műfaja őshonos Újpesten, hiszen az itteni kávéházakban már akkor is szólt a cigánymuzsika, amikor nagyközség állt itt. A ma is népszerű zenei műfaj egyik megújítója, László Mária dalszövegíró-műsorvezető egy évtizede munkálkodik a helyi közönség színvonalas szórakoztatásán. UGRÓ GYULA, A NÓTASZERZŐ A város első polgármesterét nagy tisztelettel emlegeti az utókor. A település fejlődésének legdinamikusabb korszaka fűződik pályájához. (Alakját Babits Mihály Kártyavár című regényében örökítette meg.) Kevésbé ismert, hogy társadalmi megbízatásai mellett Ugró doktor fiatal korától verselgetett. Nótaszerzői pályáját 2001-ben László Mária állította reflektorfénybe. Az Újpesten élő, rendkívüli energiákat mozgósító asszony megkereste az Ugró család leszármazottjait, és felkutatta a kinyomtatott, illetve a hagyatékban maradt kéziratos kottákat. Ezt követően az Ady Endre Művelődési Központban, hatalmas szervezőmunkával megrendezte A magyar dal szárnyain című emlékműsort. ...ÖRÖK, SZÉP MAGYAR FÖLD... A fenti verssor nem az egykori polgármestertől, hanem László Máriától származik. A rövidke idézet ezekben a hetekben a Csillagok, csillagok című magyamó- ta- és népdalműsor alcímeként hívogatja a műfaj kedvelőit. Az élő hanglemezbemutató koncertre - amelynek fővédnöke Máté Ottilia - március 24-én, 15 órától kerül sor az Ady Endre Művelődési Központban. László Mária - aki korábban munkahelye, a Tungsram kutató-laboratóriuma révén is erősen kötődött Újpesthez - valójában nyugdíjasként, a helyi idős emberek körében találta meg igazi küldetését. Előbb csak magánembereknek segített az ügyintézésben, később egyre többen kérték, hogy meséljen, szavaljon a közösségnek. A szellemi alkotómunka mellett az is hamar kiderült, hogy remek szervező. A versírás felől érkezett a nóta műfajába, ahol - nótára hajazó hasonlattal élve - termővé tette és felvirágoztatta a régóta parlagon hagyott földet. SIKERES NÓTAESTEK Az elmúlt évtizedben az önkormányzat segítségével - a már említett Ugró Gyula emlékműsorokon kívül is - több, nagysikerű nótaestet is rendezett. Előbb Dankó Pistának, majd Horváth Pistának szentelt egy-egy összeállítást, végül a Nyíló rózsa lett a szívem, illetve Magyarföldről sodor a szél címmel szerkesztett programot. Valamennyi műsor helyszíne az Ady Endre Művelődési Központ volt, amely nagyvonalú támogatóként lehetővé tette, hogy a közönség elérhető áron élvezhesse a legnevesebb hazai előadóművészek produkcióját. László Mária a szegedi Nótásújság főmunkatársa, tudósít, kritikát és élménybeszámolót ír az ország különböző sarkaiban megrendezett nótaműsorokról. Sokfelé hívják, mert azon kevesek közé tartozik, akik szívükből szólítják meg a közönséget. Legutóbb éppen Szegeden rendeztek dalaiból szerzői estet. A szakma nagy élő alakjaként állítja, hogy a műfaj kész a megújulásra, hiszen nemrég több fiatal szerző is a közönség elé állt. László Mária máris a következő teendőkön gondolkodik. Kezdeményezte, hogy Újpesten alakuljon meg a Magyar nótát és népdalt kedvelők köre. Újpest Centenáriumának tiszteletére hamarosan ünnepi gálaműsor szervezésébe kezd, amelyen Ugró Gyula néhány szerzeménye mellett Újpest és Rákospalota neves szerzőinek, pl. Fejes Imrének ésJolsvay Miklósnak a dalai csendülnek fel.- R.A. Rendezett Tamás Újabb remek karikatúra a száz év előtti élclapból Hogy egész pontosan mi állhatott annak idején a Bábszínház „Ujpest"-hez című karikatúra hátterében, ma már nem tudjuk. Sportesemény? Városházi cselszövés? Kik lehetnek a képen szereplő, láthatóan nem túl kellemes helyzetben ábrázolt úriemberek? Mi volt a bűnük, hogy így ábrázolják őket? Várjuk olvasóink segítségét a szerkeszt05egiujpest.hu címre! KEPES ÚJPEST Árpád út 42. sz. (Nasser-ház) A kétemeletes, jellegzetesen szecessziós lakóépületet a Nasser család építtette 1907-ben. A homlokzat aszimmetrikus, az első emelet zárt, a második emelet nyitott erkélye mozgalmassá teszi az épületet. A földszinten eredetileg két üzlet helyezkedett el: a Nasser-féle óra- és ékszeráruház (akiktől már Jókai is rendelt), és a Magyar Kereskedelmi Hitelszövetkezet irodája, mely 1907-ben alakult és Nasser Samu is igazgatósági tagja volt. Az épületben működött még Brenner Aladár fog- technikai laboratóriuma. A második világháború után a hitelszövetkezet megszűnt, bejáratát befalazták. Az ékszerüzlet szintén megszűnt, helyén hentesbolt nyílt. Ez működött benne évtizedekig, majd egy rövid ideig italszaküzletként üzemelt. Az épület felújítása után ruhakölcsönző kezdte meg benne működését. Az emeleteket lakások foglalták és foglalják el ma is. - IVÁNYI JÁNOS KÜLÖN KÖSZÖNET AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÉRT SZÖLLŐSY MARIANNE-NAK 12
