Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-03-14 / 3. szám

Emlékezzünk a háborúra! Német megszállás 1944. március 19. Évforduló, amit ünnepeljen a fene. De emlékezni muszáj, erre is meg a többi szörnyűségre, ami az emberiségtől már egyszer kitelt. főváros életét szétzilálta az ország német megszállása 1944. március 19-én. j A német vezetés joggal tartott attól, hogy Horthy és a Kállay-kormány a né­met szövetségből való kiugrást készíti elő. Hitlerék nem számítottak arra, hogy a megszállás ellenállás nélkül, a magyar hadsereg mondhatni azon­nali bevonásával mehet végbe, és a közigazgatás túlnyomó része is azonnal a né­met háborús érdekek szolgálatába kapcsolható. A hitleri vezetés Németország egyik legfontosabb katonai védőövezetének tekintette Magyarországot. Ezért az­tán sem Budapest, sem az ország nem számíthatott a szövetséges hatalmak kímé­letére. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlép­ték a határt. A nagyobb létszámú, de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csa­patok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket, re­pülőtereket, hidakat, és körülvették a laktanyákat. Vasárnap reggel a budapestiek a német páncélosok motorzajára ébredtek. Azért születtek is... A főváros népessége 1941-1944 között is növekedett. Ez a folyamat ter­mészetesen visszájára fordult az 1944. márciusi német megszállás után: a budapesti zsidóságot is érintő deportálások, atrocitások, a bombázások és az 1942-43-ban, majd az 1944-45-ös ostrom-hónapok alatt elszenvedett katonai és polgári veszteségek sok tízezerre rúgtak a budapestiek körében. Társadalmi szempontból a Nagy-Budapesthez sorolt peremövezet nagy települései is különböztek egymástól. ÚJPEST ÖNÁLLÓ VÁROSKÉNT is megállta a helyét, a megyei jogú város népessége 1930-ig 41,5 százalékkal, onnantól 1941-ig 13,7 százalékkal nőtt. Lakosságában minden társadalmi osztály és réteg képviseltette magát, a proletariátus túlsúlyával, és zsidósága sem volt kisebb, minta szú'kebb Budapesté. És vannak helyek szerte a városban... A Mártír emlékfal Újpesten, a Berzeviczy utca 8-ban, nagyméretű dombor­mű-fal az Újpesti Zsinagóga kerítésének külső oldalán. Egykori Zsidó Kór­ház és emléktáblák a mai SOTE Orvostovábbképző Intézet aulájának falá­ban mártír orvosok emléktáblája, és az udvaron orvosemlékművek. A Rá­kospalotai zsinagóga a Fóti úton, a teljesség igénye nélkül. Ma már könyvraktár. A háborúnak vége. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: URBÁN BEATRICE * Es vannak emberek, orvos, költő, fizikus... Dr. LÓránd László (1903) az első újpesti orvos, aki tudományos fokoza­tot szerzett. 1929-tól 37-ig az Újpesti Szülőotthon alorvosa volt, majd 1937- tő! a Budai Izraelita hitközség Margit körúti rendelőintézetének főorvosaként dolgozott 1944-ig. Munkaszolgálatosként az elektromos Művek Dráva utcai BUNKERKÓRHÁZÁBAN TELJESÍTETT SZOLGÁLATOT. A nyilasok hatalomátvétele után Nemes István rákospalotai plébános bújtatta családjával együtt a háború végéig. Ezután az újpesti Árpád Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályá­nak főorvosa, majd a kórház igazgató főorvosa lett. Bay Zoltán A gyulavári refor­mátus parókián született Bay Zoltán 1900. július 24-én. 1910-ben látta a Haley-üstököst. Érett fővel újra meg­nézte, amikor 1986-ban visszatért. „Ha felmásznék a templomtoronyba, meg tudnám-e érinteni a Holdat?" - kérdez­te édesapjától megcsodálva a telihol­dat. Aschner Lipót igazgató 1936-ban meghívta az Egyesült Izzó kutatólabo­ratóriumának vezetésére. Ez volt akkor a legmodernebb magyar nagyvállalat. Edison szénszálas, argontöltésű vil­lanykörtéjéből Újpesten fejlesztették ki a wolframszálas, kriptontöltésű modern izzót. A labornak olyan munkatársai is voltak, mint Bródy Imre, Gábor Dénes, Polányi Mihály, Selényi Pál. Bay Zoltán az elektronika, az elektroncső- és adó­cső-gyártás felfuttatását oldotta meg sikeresen. A világháború alatt Budapest légvédelmére A BAY-CSOPORT FEJLESZ­TETTE KI A RADART, teljesen függetlenül a titkos angol és német kutatásoktól, amik ezzel párhuzamosan folytak. A nemzetközi tudományos világ az ameri­kai De Witt és a magyar Bay kísérlet­párját tekinti az aktív űrkutatás első lé­pésének, így Bay Zoltán végső soron tényleg elérte és megérintette a Hol­dat. Visszaemlékezéseiben megírta, hogy AZ EGYESÜLT IZZÓT MIKÉNT PRÓ­BÁLTA LESZERELNI, elszállítani, megtör­ni a német megszállás, a nyilas uralom, az orosz hódítás, a kommunista hata­lom. Mint írta, közülük a nyilas és kom­munista erőszak volt a legkönyörtele­nebb. Menachem Merőn professzor 1921-ben újpestiként született Szom­bathelyen (édesanyja éppen nagyszü­leinél vendégeskedett). Tanulmányait a Rabbiképzőben és a Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte. Néhány éve egy német rendezésű konferenciára, külföldi történészek mellett őt is meg­hívták, hogy az újpesti hitközség újjá­szervezéséről meséljen. Elmondta, hogy eleven élet zajlott Újpesten a hit­községben. Lapot is adtak ki, havilapot, Szabad Újpesti Zsidó Élet volt a címe. Megvan még a könyvtárban. És Újpes­ten a háború után 1500-2000 között volt a lélekszám. Igen, de a háború előtt 13.000-15.000 ember tartozott hoz­zánk! A háború után az újpesti zsidó élet egyik központja volt a cionista te­vékenységnek. Csizmarek Mátyás zeneszerző, újságíró, író. A világháború idején ka­tonaként a Tábori Újság szerkesztésé­ben vett részt. A német megszállás ide­jén Stollár Béla csoportjában működött közre ellenállási röpiratok terjesztésé­ben. Az újpesti gimnáziumban érettsé­gizett, majd magánúton és a bécsi kon­zervatóriumban zeneszerzést és karve­zetést tanult. 1933-35-ben A BÉCSI KOMISCHE OPER KARMESTERE, hazatér­ve az Antenna című rádiós hetilap, 1938-tól a Magyar írás munkatársa volt. Foglalkozott zeneszerzéssel és dalszövegírással is. 1948-tól jelenete­ket, propagandaszövegeket írt a gépál­lomások és az alakuló termelőszövet­kezetek öntevékeny csoportjainak. If­júsági hangjátékokat írt. Librettóihoz Volly István (A borjú, 1954), Vincze Ot­tó (Boci boci tarka, 1954), Bródy Tamás (Balkezes bajnok, 1955), Gyöngy Pál (Narancshéj, 1959), Fényes Szabolcs (Csintalan csillagok, 1964) írt zenét. Vígjátékok szerzője és társszerzője: Bú­jócska (1954); Bukfenc (1955); Érdek- házasság (1959.) www.uipest.hu 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom