Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-12-21 / 21. szám
A villamos 120 éve Egy ősújpesti família emlékkönyvéből (5.) Négy nővér N égyen voltak nővérek apai nagyanyáméi Gréti, Mftzi, Anna (a nagyanyám) és Liesl. Mind a négyen Iglau (Jihlava) mellett születtek szudétanémetként. Nagyanyám már 1919-ben feljött Pestre pesztonká- nak, még éppen látta a Gellért Szálló előtt, amint Horthy fehér lován belovagol Pestre. Anna mami a reá bízott gyerekektől, a munkaadóitól, Petőfi verseiből és a Színházi Életből tanult meg magyarul úgy- ahogy, élete végéig törve beszélte a nyelvünket, anyanyelve a német volt. 1925- ben éppen gyerekeket legeltetett a Városligetben, mint német nevelőnő, amikor összeismerkedett egy ingatlanügynök ficsúrral, a nagyapámmal. Két gyermekük született, 1926-ban Gyöngyi lányuk, 1929-ben György fiúk, aki nem más, mint atyám, Mikes György, a humorista. Nagyanyám családja ott élt tovább Szudétaföldön egészen 1945-ig, amikora magyarokat is sújtó Benes-dekrétumok eredményeként kitelepítették őket Németországba. Két órát kaptak a csomagolásra. Sok értékük ugyan nem volt, mert a család spórolt pénze elúszott még az első világháborús hadikölcsönökön. Dédnagyanyám a németországi gyalogmenetben pusztult el egy mezőn, amikor fagyott marharépákat próbálta tíz körömmel kikaparni a földből. A túlélő lányok a hatvanas évektől rendszeresen jártak látogatóba pesti nagyanyámhoz, de Csehszlovákiába soha nem tették be többet a lábukat. Pedig ők még szerencsések voltak, Németország amerikai zónájába telepítették őket, a későbbi Nyugat-Németországba. Az utánuk jöttékét máraz NDK-ba vitték. Nagyanyámék a pesti Csikágóban telepedtek le, ez nem az amerikai Chicago, a Keleti pályaudvar környékét becézték ezzel a gengsztervilágot idéző névvel. Nagyanyámék 1942-ben költöztek Újpestre, az Északi Összekötő.Vasúti Híd lábához, a Ló'wy Izsák utcába. Ló'wy Izsák Újpest első zsidó főbírája volt. A zsidótörvények után átkeresztelték az utcát Levente utcává. Aztán 1945 után Ságvári Endre lett. A rendszerváltáskor kapta vissza régi nevét, ma újra Lőwy Izsák. Kelet-Európábán gyakran változnak az utcanevek, legjobb lenne csak virágokról és madarakról elnevezni a közterületeket, azok minden rendszernek megfelelnek, mint például a Galamb utca vagy a Nefelejcs utca. Apám 13 évesen került Újpestre, az iskolában rendszeres leventeoktatáson vett részt. Azt tanulták, hogy légibombázás esetén minden levente két vödör vízzel álljon készenlétben az oltáshoz. 1944-ben jöttek az amerikaiak, szőnyegbombázták a Váci utat, majdnem minden gyárépület égett. Apám rohant, s ott állt ajiagy tűz közepén, egymaga, két vödör vízzel. Ekkor már ő is sejtette, hogy mi lehet ennek a vége. 1945 januárjában Újpest felszabadult, az egyik szovjet kiskatona elkérte nagyapám Doxa karóráját, csak egy fél percre, hogy megmutassa a parancsnokának. A fél perc még azóta sem telt le. A zabrálásról volt is egy vicc régebben. Kádár, kint Moszkvában saját két szemével látta Brezsnyev arany zsebóráját, melynek felpattintható fedelébe az volt írva: Apponyi Albertnek, a hálás Felsőház.-MAJLÁTH MIKES LÁSZLÓ „Villamos vasút, de nem Újpesten, hanem a fővárosban. A Teréz- körúton gyorsan készül a villámvasút; a jövő hóban már járni is fog." - írta az Újpesti Ellenőr 1887. október 23-i száma. És valóban, november 28-án ünnepélyes keretek között forgalomba helyezték az elsőt, a nagykörúti próbavasutat... ■W:: A 2806-os motorkocsi két közép- bejáratú póttal a cérnáján végállomáson. (Fotó: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény) .A Nyugati pályaudvar és a Király utca I % közötte naptól kis zöld színű jármű- ímX vek indultak. Két motorkocsi és f I egy pótkocsi kísérletképpen döcögött egyméteres nyomtávolságú sínpályáján: létrehozói e vasúttal kívánták demonstrálni a kételkedő városatyák és a publikum számára, hogy az elektromos árammal hajtott közlekedési eszköz mit is tud valójában. Fura lehetett a lovakhoz szokott járókelőknek, hogy semmi nem húzza szerkezetet, a lóerő a kocsi „lelkében" van. Utasai a próbavillamost hamar megszerették, építtetői pedig a már korábban papírra vetett közúti vasúthálózat tervein dolgoztak tovább, hogy azok az eredetileg nagy részben gőzüzeműre tervezett vonalak inkább villamosvasútként születhessenek meg. 1889-ben átadtákaz első állandó jellegű, normál, 1435 mm-es nyomtávú Baross-, illetve a Podmaniczky utcai járatokat; a nagykörúti vonalat is átépítették és meghosszabbították. A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) az 1890-es években sorra nyitotta meg új viszonylatait - amikor Újpestre még lassú és zsúfolt lóvonat döcögött a Váci úton át. Ezt, valamint a főváros többi lóvasútját „futtató" Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) látva a konkurens „városi vasút" térhódítását, rájött, hogy lóvontatta „bárkái" nem bírják a versenyt az új és gyorsabb „önjáró" kocsikkal szemben, ezért 1895 őszén hozzáfogott teljes hálózatának villamosításához. Ezidőtájt már munkálkodtak a Lehel utcai, Újpestre vezető vonalon is, az építtető vállalkozók Budapest- Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút (BURV) néven alapítottak részvénytársaságot. A mai Lehel tértől a Baross utcai Megyeri kápolnáig vezető járata - Újpest első villamosvonala - 1896. január 12-én nyílt meg. Ez a Váci úti lóvasútnak, majd villamosnak a versenytársa lett. A BURV főképp Újpesten épített ki jelentős hálózatot. A magánvállalatok versengtek utasaik kegyeiért, sok párhuzamos járat jött létre. A publikum eldönthette, hogy a „városi" sárga, vagy a „közúti" barna villamosaival utazzon-e, ha meg Újpestre hozta útja, a BURV zöld, később barna kocsijait is igénybe vehette. A villamosok a '20-as évek elejétől egységesen sárgává váltak, ablakuk alatt barna csíkkal, így öröklődött a két legnagyobb vállalat járműszíne. Sárga vaske- rekűeket 1923-tól egységes közlekedési vállalat, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt), majd '49-től a Fővárosi Villamosvasút (FVV) igazgatta. A '68-ban alakult BKV négy évtizede alatt a villamosok szerepe az autóbusz és a metró térhódításával egyre inkább csökkent. Újpest egykor jelentős vonalai is áldozatul estek, az Ősz és Baross utcai, illetve a Váci és Árpád úti járatok 1985-ig bezárólag megszűntek. Jelenleg csupán a „csonka" 12-es (valaha eljutott a Lehel térig), és a 14-es közlekedik lakóhelyünkön. A BKV nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezett meg az elmúlt 120 esztendőről. Ismét látni lehetett az idén forgalomból kivont UV típusú „tüjákat", de nem maradt kocsiszínben az egykori két nagyvállalat egy-egy korabeli, húsz éve korhűen felújított járműve, a BVVV sárga 436-os és a BKVT barna, 611-es pályaszámú kocsija sem. Nem mindegyik „megmentett" jármű szerencsés annyira, mint ők. Közel tucatnyi a felújítandó villamosok száma. - KRIZSÁN SÁNDOR « Az Újpest Televízió műsora Műsorunk hétköznap 7.00-tól és 18.00-tól látható, szombaton és vasárnap 9.00-tól és 17.00-tól DECEMBER 21., PÉNTEK 18.00 Híradó és Magazin 8 19.15 Baptista harangjáték 33' 19.40 A HAKME kisebbségi karácsonyi műsora 20.00Kincskereső kisködmön (színes magyarfilmdráma) 92' rendező: Szemes Mihály, főszereplők: Haumann Péter, Bihari József, Szűcs Gábor, Kőmíves Sándor (a film ismétlése: december 23.18.00) 21.35 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Ikarosz zuhanása DECEMBER 25., KEDD 18.00 Híradó és Magazin 19.00 Városházi karácsonyi koncert 20.00 Babits koncert JANUÁR 1., KEDD 18.00 Híradó és Magazin 19.00 Verdi: Traviata című opera keresztmetszete 80' 20.20 Binder Károly jazzfconcert 60' JANUÁR 8., KEDD 18.00 Híradó és Magazin 19.00 Rokonok (fekete-fehér magyar játékfilm) 102' rendező: Máriássy Félix főszereplők: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor, Pácsi Sándor, Gobbi Hilda) (a film ismétlése: január 12.18.00) 20.40 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Szentendrei Táncegyüttes- Padlón táncoló idő
