Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-07-06 / 11. szám
„Cigányként teret nyerni, és adni mindenkinek" Rácz Gyöngyi a cigány értelmiség meghatározó alakjaként szervezi, intézi, segíti a fiatal romák szakképzését. Három évtizede él Újpesten, és húsz éve vezeti az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságot. Most jelent meg bemutató kiadványuk.- MÚLT HÉTVÉGÉN A MÉDIA ÉS A FILMES SZAKMA KÉPVISELŐINEK TARTOTTAK- Hosszú évek óta tartunk az OKI által elismert közép- és felsőfokú szakképzéseket. Nagyon fontos, hogy a média fiatal munkatársai maguk mutassák be a cigányság értékeit. Egy új generáció ugyanis mindent más szemmel lát. Nálunk tanult többek között Horváth Kálmán, Névai Melinda, a Duna TV bemondói, Bálint Andrea, az előző ciklusokban önkormányzati képviselő, Solymosi Imre, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke és Kóczé Angéla, az EU munkatársa. Tanítványunk volt Csonka Szilvia a Vígszínház, és Mazách Zsuzsa, a Kassai Színház művésze is. Az elmúlt két évtizedben tíz megyéből és a fővárosból több mint százan szereztek itt közép- és felsőfokú végzettséget. Ezúttal emeltszintű képzést indítottunk azoknak, akik már megszerezték a felsőfokú képesítést.- MILYEN ANYAGI FELTÉTELEKKEL MŰKÖDIK A TÁRSASÁG?- A résztvevők számára a képzés ingyenes, mert a tanfolyamot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. A szakmai elismertségre és színvonalra jellemző, hogy eddig, a Magyar Nyelvi Intézet segítségével, bentlakásos filmes és színészképzéseink voltak. Az elmúlt években kulturális-közéleti rendezvényeinket, melyet a Roma Önkormányzattal közösen szerveztünk, Újpest Önkormányzata is támogatta. Lélegző alakok Tóth Dávid szobrász 1974. március 26-án született. Újpesten él családjával. Itt született, ahogy szobrász-pedagógus édesanyja, Péter Zsuzsanna is. Nevezetes szobrász édesapja Tóth Béla, a nagybácsi Mikus Sándor, és nagyapja, id. Tóth Béla is híres. Klasszikus szépségű alkotásai a fővárosban és az országban több"helyen láthatóak. 2006-ban a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki. Győrben felállított alkotásáért a rangos kitüntetést a lengyel köztársasági elnök adta át. A háromtízszer háromhúszas szobor két ölelkező tölggyel állít emléket a lengyel-magyar barátságnak. Stanislaw Worcel költő nevezi két egymást ölelő tölgyfának a két baráti népet, így született a kompozíció ötlete. Az emlékművet a lengyel és a magyar köztársasági elnök avatta fel. Volt némi cirkusz körülötte, de tavasszal megtörtént a szobor szimbolikus átadása.- Újpest a kezdetektől nagy kísérletek helyszíne. 1989-ben a Dallos Ida Művelődési Központ színháztermében ötszázan szerepeltek a Kárpát-medencei Tehetségkutató Versenyen. A népismeretet integráltuk a helyi nevelési tervbe. Jelenleg a középfokú intézményeknek készül segédlet. Idén nyáron is szerveztünk lovas- és néptánctábort, ahol újpesti gyerekek is voltak. A családokat a kultúrára építve lehet a legkönnyebben megközelíteni. Nem mellesleg 1979-től élek itt, kötődöm Újpesthez. Itt indult be előszóra cigányság várostörténeti kutatása is.- Édesapám a Kék Duna Művészegyüttes csellistája, és a Rajkó Zenekar egyik alapitója volt, aki nagyon sok emberen segített a saját erejéből Amikor a pályaválasztásra került sor, apám azt, mondta, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetemre menjek, hogy megismerjem a magyar gondolkodásmódot. Gyakor- nokoskodás, továbbképzés után a Pénzügyminisztériumba tértem vissza. 1970-ben a Hazafias Népfront keretében megalakult a Cigánypolitikai Munka- bizottság, amelynek tagjai között művészek is helyet kaptak. Sikeres mozgalom kezdete volt ez az időszak. Pedagógiai diplomát szereztem 1979-re, és amikor a Művelődési Minisztériumba kerültem, már jól ismertem a teljes hazai iskolarendszert. A tanulást azóta sem hagytam abba, jelenleg alkotmányjogból írom a diplomamunkámat.- ELISMERTÉK AZ EDDIGI MUNKÁJÁT VALAMILYEN KITÜNTETÉSSEL?- Nekem az Eötvös József Társaság az életem. Minden időszakban jelölni kívánnak országgyűlési képviselőnek, de nem adom fel a függetlenségemet. A Magyar Kultúra Napján javaslatunkra négy állami kitüntetést adtak át a munkatársaimnak. Ezek számomra kiemelten fontos elismerések, mert a pályám akkor teljesedik ki igazán, ha a kultúra minden ágában kialakul az önálló gondolkodású cigány szakértelmiség. - R.A. D ávid tavaly óta épített Verőcén egy műtermet. Augusztusban kezdte, most 60 %-ban kész. Októberben két szobrát avatták, Kisorosziban a megkötözött pegazust, Gyöngyösön egy hatalmas zászlót. Géza fejedelem balesetet szenvedett lovas- szobrát december 23-án éjfélkor rakta helyére, tavaly még bakon állt a kertben. Áprilisban Győrben volt egy kiállítása állatszobrokból, utána robbant ki a tölgyfa-botrány, és felkapta a média. Közben emlékkövet, páros portrét mintáz, Gyöngyös város vár tőle egy portrét, alkotótáborba rohan, és sokat vigyáz Benedekre, mert Móni folytatja a tanulmányait. Mónika lohol, Benedek éppen ébred, és csodálja a világot tágra nyílt fényes kék szemével. A fészer oszlopáról csigás szőrű kos feje tekint le, kert füvén hím oroszlán és nősténye őrködik a kicsi Benedek és a birodalom egyéb dolgai felett. Az apró műterem tele elkészült, készülő és tervezett darabokkal. A kertben Csenge, a vizslalány lohol és Kacortör- leszkedik. A telivér kanca Verőcén lakik, Dávid szinte naponta felkeresi. A műterem mellett a Belvárosi Templom hófehér Szent Kingája áll, és a két összefonódó tölgyfa. A lovagkeresztes szobrász Verőce egyetlen díszpolgára is. 2000- ben bízta meg a verőcei polgármester, hogy készítsen Géza fejedelem-szobrot. Horváth Istvánnal restaurálási munkákat végeznek együtt. A Sándor Palotát, a Gresham Palotát, a New York Kávéházat, az Indóházat, a Royalt (és sok mást) mind ők restaurálták. Szobrász szülőkkel sem szükségszerű feltétlenül művésszé válni, de ha igen, hatványozódik az adottság. A nagyapa, id. Tóth Béla a magyar öttusaválogatott lovasedzője volt, ő nevelte ki az olimpikonokat. Innen a művészi alkotó késztetés, a munka tisztelete, fegyelem, rend, adott szó szentsége. A Kisképzőbe, majd a Képző- művészeti Főiskola szobrász-szakára is elsőre felvették. Tanulmányi díjakat és pályázatokat nyert-. Feladatorientált képzőművész, aki nem egysíkú stílusra törekszik. Az adott térrel lélegzik együtt minden alakja. A Városháza homlokzatán Ugró Gyula portréja és Aschner Lipó- té az UTE csarnok főbejáratánál. A térképész Mikoviny Sámuel mellszobra Tatán, és Maderspach Viktor vadászé a telki Vadasparkban. A Honfoglaló, Szent Kristóf, Wass Albert, a Keresztelő Szent János és az Életfa díszkút meg a többiek, de legértékesebb művének kisfiát, Benedeket vallja. - URBÁN BEATRICE 12
