Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-05-11 / 7. szám

NGYENE5 KERÜLET 2007. május 11. Minden a kezdeteken múlik. Egy jól megválasztott óvoda, egy meleg hangú óvónő hosszú évekre (évtizedekre) meghatározhat­ja egy kisgyermek felnőttvilághoz fűződő kapcsolatát. A szülők SZŰKÖS ANYAGI FORRÁSOK Újpest Önkormányzata 21 óvoda működ- tetéséró'l gondoskodik. A gyermeklét­szám - az októberi statisztika alapján - 98 %-os feltöltöttséget mutat, amely év közben kis mértékben változhat. Nem volt ez mindig így, hiszen 1999 óta ösz- szesen 12 csoport működését függesz­tette fel (illetve a tagóvodák esetén megszüntette) az Önkormányzat a gyer­meklétszám csökkenése miatt. Ezen cso­portszobákat a jogszabályoknak megfe­lelően átalakították: orvosi szoba, neve­lői szoba, tornaszoba lett a helyükön. Az óvodások száma a 2006/2007-es nevelési évben - hosszú évek után óta először - növekedett, bár a kerületi de­mográfiai mutatók folyamatosan csök­kennek. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a kerületen kívülről érkezők közül sokan választják az újpesti intézménye­ket. Az ő elhelyezésükről is - érthető mó­don korlátozott mértékben - gondoskod­nak az óvodák. Az óvodai beiratkozás után az óvoda­vezetők értekezleten egyeztetnek arról, hogy a több helyre jelentkező gyermekek melyik óvodában nyernek elhelyezést. Természetesen az Önkormányzat is segít­séget nyújt azon szülőknek, akik az adottnál megfelelőbb megoldást keres­nek gyermekeik számára. Mivel Újpesten nem csak önkormány­zati, hanem egyéb (egy egyházi és két alapítványi) fenntartású óvodák is mű­ködnek, a kicsinyek elhelyezése ki­egyenlített. A gyermeklétszám egyelőre nem olyan mértékű, hogy az önkormány­zat új intézmény(ek) létrehozását ter­vezné. Az óvodai nevelés állami támogatott­sága eddig a valódi ellátás 60 %-át fe­dezte, a hiányzó 40 %-ot az Önkormány­zat volt kénytelen pótolni. A jövőre törté­nő tervezés során kiderült, hogy az állami normatíva - sajnos - nem nő, így az anyagi források szűkösek. TELÍTŐDÖTT CSOPORTLÉTSZÁM Ezzel a feladattal birkózhat meg az elkö­vetkező „tanévben" a káposztásmegyeri Homoktövis utcai óvoda is:- Közel kétszáz férőhelyünkön lénye­gében száz százalékos a betöltöttség - nyilatkozta az Újpesti Naplónak Erdősi Jánosné, az óvoda vezetője. - Ennek ter­mészetesen a speciális helyzetünk is oka, hiszen az itteni lakótelepen mi látjuk el egyedül a gyermekek gondozását. Igyekszünk saját programunkkal a kör­nyezet szeretetére is nevelni a gyereke­ket, akkreditált pedagógiai munkánk is ilyen szellemben készült el A környező világ megismerése játékkal, mesével címmel. Mint eddig, az idei beiratkozási időszak is növekvő számú jelentkezőket jelent. Ez egyrészt örvendetes, hiszen nő a gyerekek száma, de nem tudunk több óvodást fogadni, mint amennyit a lét­szám megenged. így is talán nálunk a legnagyobb a csoportlétszám a kerületi óvodákat tekintve: egy-egy csoportban 26 gyermekkel foglalkoznak a változatlan létszámú kollégák. Minden évben majd' minden óvoda pályázatokon való részvétellel is igyek­szik szakmai munkája színvonalának emeléséről, anyagi forrásainak pótlásá­ról gondoskodni - szerencsére általában sikerrel. A kerület óvodáiban sok helyütt dol­goznak komplex munkaközösségek a szakmai színvonal további emelésének lehetőségein. Az Országos alapprogram Rohadtul megéri Ismerősöm kislánya három és fél éves. Kisfia három és fél hónapos. A házaspár mindkét tagja vidéki, a feleség súlyosbítottan vidéki: Erdélyből települt át. Használható nagyszülő kétszáz kilométeren belül nincsen. A családalapítás óta alig voltak valahol kettesben. Egy éve, éppen a gyermekek egészségének (sfő.) érdekében az agglomerációba költöztek. A leánykát múlt ősszel helyhiány okán nem vették föl az óvodába, de a logika szabályai ezt még megbírják: néhány héttel a szeptemberi csoportindulás után töltötte be a három évet. Most megszületett a kisfiú, és ismerősöm, aki Pesten dolgozik, méghozzá sokat dolgozik, alig látja a kiegészült csalá­dot. Gondolták, a feleség őszig kibírja a nappali terhelést: a nagyobbik gyerek úgyis megy óvodába. Jött a beiratkozás napja. A feleség sírva hívta föl a férjét: azt mondták, nem biztos a szeptemberi indulás, hiszen az anyuka amúgy is otthon lógatja a lábát a másik gyerekkel. Ne lógassa. Fizetik érte. Mellesleg a férj, a munka miatt, még mindig nem ért rá, hogy sorbaálljon, és beadja a családi pótlékra és az ilyenkor járó támogatásokra vonatkozó igényléseket. Tehát mégse fizetik. Helyhiány van az óvodában, mérlegelnünk kell, mondja az óvónő. Közben helytöbblet, gyerekhiány címszó alatt iskolákat robbantanak föl, és a helyüket behintik sóval. De valahogy azonnal helyhiány lesz a jelszó, ha a legnehezebb szakaszt átélőkről van szó. Érthetetlen. Amúgy életerős értelmiségi család, úgymond középréteg. Vállán az ország. A településen még nincsenek családi barátok, játszótársak. A gyerek kinőtte az anyját, társadalmi kapcsolata nulla. Múlt ősszel még tizenöt betűt le tudott rajzolni. Ma már csak egyet ismer, az apa- és az anya-betűt. Lehet, hogy ötéves korában lesz kiscsoportos. Rohadtul megéri egyszerre gyereket csinálni és adózni. Pénzt és vért ajándékozni a sajátból ennek az éhes, cinikus, hálátlan ésszemtelen Cetnek, amit államnak hívunk. - 5ZÁLINGER BALÁZ5 2 íETmíi i J ezekben a napokban, hetekben igyekeznek a legjobb helyet meg­találni gyermekeik számára a szervezett oktatási közösségek első állomásánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom