Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)

2006-07-13 / 14. (344.) szám

2006. július 13. LJ PEST Újpest országgyűlési képviselői l. rész A rendszerváltozás óta immár hatodik ciklusát kezdő magyar Parlamentben hatra nőtt az újpesti politikusok száma. Újpest 5- ös és 6-os számú országgyűlési egyéni választókerületében nyer­tek mandátumot Csizmár Gábor és Kiss Péter országgyűlési képviselők, akik a korábban már megkezdett képviselői mun­kájukat folytatják. Országos listán jutott a Parlamentbe négy újpesti politikus: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képvise­letében Ékes Ilona, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének el­nöke és Nagy István alpolgármester, a Magyar Demokrata Fó­rum képviseletében pedig Hock Zoltán alpolgármester és Pettkó András, aki az elmúlt négy évben is országgyűlési képviselő volt. Most induló sorozatunkban Újpest egyéni választókerületi képviselőit, majd az újpesti országgyűlési képviselőket kérjük interjúra. Az államtitkár „Munkámban nagyon fontosak újpesti gyökereim, az ott élő emberek érdekeit, tapasztalatait és javaslatait szeretném az országos politikában megvalósítani” - mondta lapunknak Csizmár Gábor, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára lapunknak arról beszélt, a foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika akkor lehet hatékony, ha az aktív, dolgozó emberekre épít, a hátrányos helyzetűeket pedig támogat­ja, hogy ismét munkát találjanak.- Hogyan fogadta, hogy immár második alkalommal az első fordulóban jutott be a Parlamentbe?- Nem érhet nagyobb megtiszteltetés egy politikust, mint ha egyéni körzetben ország- gyűlési képviselővé választják. Jómagam nem először élhettem át ezt a felemelő érzést. Kü­lön öröm számomra, hogy négyszer szavaztak számomra bizalmat az újpestiek, kétszer már az első fordulóban sikerült megszereznem az ehhez szükséges többséget. Nagy dicsőségnek érzem, hogy ilyen sokan rám szavaztak.- Kinek szól a bizalom? Személy szerint önnek, vagy a Magyar Szocialista Pártnak?- Az ember és politikai megnyilvánulásai nem választhatók szét. A 2005. évi áprilisi par­lamenti választások eredményét azért tartom jelentősnek, mert a megelőző négy évben a korábbi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként, majd minisz­tereként dolgozva a helyi ügyekre sajnos keve­sebb időm jutott. A szavazatokban megmu­tatkozó bizalmat azonban annak tudom be, hogy az országos politika szereplőjeként is sikerült a választók elvárásainak megfelelni.- Kormányzati pozícióban lehetséges e a helyi és az országos ügyek összeegyeztetése?- Nem könnyű egyszerre helyi és országos politikusnak lenni. Biztos vagyok abban, hogy az újpestiek nem azt várják tőlem, hogy mindenki személyes problémáját oldjam meg, lehetetlen is lenne hatvanezer állampol­gár esetében. Azt azonban jogosan várhatják el tőlem, hogy a döntésekben, azok előkészí­tésében képviseljem a helyi közösség érde­keit, kultúráját, javaslatait. Számomra ezért meghatározók az újpesti gyökereim, fontosak élő kapcsolataim. Mivel itt lakom, elérhető vagyok. A közértben, a piacon szívesen cseré­lek bárkivel véleményt. Igaz, így a bevásárlás­ra fordított idő sokkal több, mint egy átlagos családban, de én nagyon fontosnak és élveze­tesnek is találom, ha az újpestiekkel beszél­gethetek. Amikor először országgyűlési kép­viselő lettem, döntöttem: felhagytam minden más korábbi tevékenységemmel. A képviselő­ség ugyanis huszonnégy órás közéleti szolgá­lat. Parlamenti tevékenységem állandó kont­roll alatt van, a választók követhetik hozzá­szólásaimat, benyújtott módosító indítvá­nyaimat a T. Házban. Államtitkárként vagy miniszterként dolgozva ugyanez a helyzet. Úgy érzem, az újpestiek megértik gondolko­dásmódomat, támogatják eddigi tevékenysé­gemet, hiszen megerősítettek szavazataikkal.- A kormány megalakulását követő hetek­ben talán a munkaügyi tárca jövője volt a legvitatottabb pont. Hol a megszüntetéséről, hol egy csúcsminisztériumba olvasztásáról szóltak a hírek. Ma már tudjuk, egy har­madik variáció győzedelmeskedett: létrejött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Ho­gyan élte meg ezeket a napokat s a döntést?- Az elmúlt hetekben zajló viták először a kormányprogramot, majd a kormányzati struktúrát, ezt követően pedig a személyi kérdéseket érintették. Mivel elhatározott tény volt az olcsóbb állam kialakítása, vagyis a mi­nisztériumok számának csökkentése, ilyen­kor óhatatlanul a kisebb tárcák összevonása, megszüntetése kerül szóba. A munkaügyi tár­ca az államreformmal kapcsolatban álló gaz­dasági szakemberek számára „kellemetlen” terület, mert a munkavállalók érdekeit hiva­tott szolgálni. Ráadásul Sárközy professzor úr tanulmánya, amely a minisztériumok lehet­séges csökkentésével az olcsóbb állam meg­valósítását tűzte ki célul, a közvélemény szá­mára is ismert volt, s abba az irányba muta­tott, hogy a gazdasági tárcához csatolás lenne a megoldás. Folytatás a következő oldalon • * Ki kicsoda a politikában? Csizmár Gábor 1954. szeptember 27-én született Budapesten. 1973-ban számítás- technika szakon érettségizett, 1978-ban műszaki tanári oklevelet, 1989-ben poli­tikai szociológia szakon egyetemi diplomát szerzett. 1978-87 között a KISZ budapesti bizottságának munkatársa volt, 1982-83- ban a KISZ IV. kerületi bizottságának titká­raként, 1983-87 között a Magyar Úttörők Szövetsége budapesti elnökségének elnö­keként dolgozott. 1987-től 1989-ig az MSZMP budapesti bizottsága művelődési osztályán volt osztályvezető-helyettes, 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, illetve Főpolgármesteri Hivatal társadalompo­litikai titkárságát vezette. 1991-től 1994-ig az Esély - Budapest (Gyermek- és Ifjúsági) Alapítvány titkára volt. 1990-94 között ön- kormányzati képviselő Újpesten, 1994 óta a Budapest 5. sz. választókerület országgyű­lési képviselője. 2002-2004 között a Foglal­koztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkára. 2004. október 4-étől foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A Magyar Szocialista Pártnak 1989 óta tagja. Az MSZP-ben 1990-92 és 1998-2002 között a Budapest IV. kerületi szervezet elnökeként, 1991-92 és 1994-98 között az országos választmány tagjaként, 1997-98 között országos ügyvivőként, 2001- től 2002-ig szakmai kabinetvezetőként végezte munkáját. (Forrás: OVI) t V Fotó: Horváth Dávid

Next

/
Oldalképek
Tartalom