Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-07-13 / 14. (344.) szám
10 u p r '-'-r 2006. július 13. Újpest országgyűlési képviselői l. rész Az államtitkár Folytatás az előző oldalról Amikor ügyvezető miniszterként a kijelölt kormányfő a véleményemet kérdezte, úgy véltem, a minisztérium jövője elvi kérdés, amelynek kormányzati szinten kell eldőlnie. Úgy gondoltam, hasznos, ha megnézzük, hogyan oldják meg ezt a kérdést más európai országokban. Az uniós tagországok kétharmadában szociális és munkaügyi minisztérium működik. Örülök, hogy a miniszterelnök úr így döntött, mert ez az európai trend. Ma Magyarországon a szociális és munkaügyi terület kezelésénél stratégiai jelentőségű, ha ez egy minisztériumban történik. Meggyőződésem, hogy a kényszerű összevonás egy nagy lehetőség: összehangolhatjuk a foglalkoztatási és a szociális területet. Személy szerint számomra nagy kihívás is, mert államtitkárként segíthetem ezt az átalakulást.- A közvélemény-kutatások azt jelzik, ha az állam szerepvállalása kerül megítélésre, a tennivalók elején a foglalkoztatás áll. Pedig ma már nem az állam a legnagyobb foglalkoztató...- Valóban, az államtól elvárt feladatok sorában az első három hely egyikére teszik az emberek a foglalkoztatást. Pedig Magyarországon a munkahelyek 80 százaléka a magánszférában keletkezik, a gazdaság, a magán- szektor teremti a munkahelyeket. Sajnos, ez a gondolkodásmód nincs még ott az emberek fejében. Könnyű a kormányt kritizálni azért, miért nem teremt több munkahelyet - nos, azért nem, mert nem feladata. Most, amikor a második nagy gazdasági szerkezetváltás korát éljük, az államnak az alkalmazkodáshoz, a változások kezeléséhez kell segítséget nyújtania. Lényeges, hogy az állam képzéssel, célzott támogatással, megfelelő adópolitikával segítse a munkavállalókat és a munkáltatókat. Ez valóban állami feladat, és ezek a lehetőségek rendelkezésre is állnak. Úgy vélem, a gazdasági szerkezetváltás mérlege pozitív. Az elmúlt három évben 275 ezer munkahely szűnt meg, és létrejött 320 ezer. Az előttünk álló években néhány ágazat - például a járműipar, a biotechnológia, az idegenforgalom - prioritást élvez. Lényeges, hogy növekednek az infrastrukturális beruházások. Ez sok új munkahelyet teremt majd.- A beszélgetés elején úgy fogalmazott: a szociális és a munkaügyi tárca összevonása stratégiai jelentőségű. A foglalkoztatás bővítése miként lehetséges?- Csak célzott módon, járulékkedvezménynyel, a gyermeket nevelő nők, az ötven év feletti korosztály újra munkába állásának segítésével, a romák alkalmazásával. A foglalkoztatás bővítését azzal is segíteni kívánjuk, hogy a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknak, nonprofit szervezeteknek - amennyiben álláskeresőt vesznek föl - egy évig nem kell munkavállalói járulékot fizetni. Különböző pályázatokkal segítjük a felnőtt- képzést, az átképzést. Magyarországon a munkanélküliség ugyanis nem mennyiségi, hanem strukturális típusú. Az emberek képzettsége és a kereslet sajnos széttartó pályán mozog. Úgy vélem, egy évtized kell még ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, és a munkát keresők tudása, képzettsége a mainál sokkal jobban megfeleljen a keresletnek. Magyarországon a diplomások 82 százalékát, a középfokú végzettségűek 66 százalékát foglalkoztatják, míg az alapfokú végzettségűeknek csak 28 százaléka dolgozik. Bízom abban, hogy az európai uniós pályázatok is sokat segítenek ebben az ügyben.- Mennyire tartja fontosnak a közmunkát?- A közmunka, a közcélú munka és a közhasznú munka átmeneti jellegű, és az érintett szempontjából is annak kell tekinteni. Ugyanakkor lényeges, hogy aki ilyen munkán dolgozik, érezze, hogy szükség van rá, és megőrizze képességeit. Természetesen a cél a munkába való mielőbbi visszatérés, sőt ennek ösztönzése. Sajnos a szociális ellátások, szolgáltatások rendszere az elmúlt években nem a munkavégzésre ösztönzött. Ma is természetes dolog nagyon sok embernek, hogy segélyből, mellette feketemunkából él. így azonban kevés a család bevétele, s ami legalább ilyen szomorú: ebből nem képződik nyugdíj sem. A fejlett gazdaság az ilyen rendszereket nem viseli el. A szociálpolitika akkor lehet hatékony és korszerű, ha olyan rendszert működtet, amely az aktív dolgozókra épít. Ebben a kormányzati ciklusban folytatni kell a korábban megkezdett változásokat, és szociális támogatást annak kell adni, aki átmeneti időre képtelen megoldani a gondjait, magát a rendszert pedig eme logika mentén kell újraépíteni.- A létszámcsökkentés a minsztériumot is érinti. Az egyik napilap közlése szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban 400 embert bocsátanak el...- A hír igaz, még akkor is, ha a valós szám ennél azért kevesebb. Tény, hogy ilyen mértékű elbocsátást nem jókedvében hajt végre az » A ember, csak kötelességből. A kormány ugyanis saját magán kezdi a spórolást. Az összevonás útján létrejött új tárcánál a korábbi 21 felsővezetőből 7 marad, az 55 főosztályból csak 15 alakul, úgy, hogy körülbelül 250 munkatárstól válunk meg. A minisztériumhoz 55 intézmény is tartozik, az ott dolgozó 12 ezer emberből 10,5 ezer dolgozóra számítunk csak. Humánusan, korrekten próbáljuk megoldani ezt a feladatot, lehetőleg úgy, hogy segítsünk a kollégáinknak mielőbb ismét munkahelyet és megélhetést találni. Vizsgafeladat is egyben, hogyan sikerül éppen a szociális és munkaügyi tárcánál megoldani, hogy a hatékonyságot, az olcsó állam működtetését emberségesen is csináljuk.- Minisztere is újpesti, Kiss Péter, akivel évtizedek óta dolgoznak együtt. Jelent e előnyt a kapcsolat, milyen a munkamegosztás önök között?- Ha jól számolom, több mint huszonöt éve dolgozom együtt Kiss Péterrel, ahogy mondani szokták, félszavakból is értjük egymást. Azonos értékrend mentén haladunk, közelálló a vezetői felfogásunk, még ha a módszereinkben vannak is eltérések. Megtiszteltetés, hogy államtitkárként segíthetem. Ebben a felállásban még nem dolgoztunk együtt, hiszen tudvalevő, hogy a korábbi politikai államtitkárságból és a közigazgatási államtitkárságból a jelenlegi egy államtitkárság jött létre. Nincs közöttünk szakmai munka- megosztás, a miniszter úr vezeti a misztériumot, ugyanakkor kormányzati feladatai is megnövekedtek, hiszen a miniszterelnök és a kancelláriaminiszter helyettese is egyben, valamennyi tárcával kapcsolatot kell tartania. A minisztériumon belüli munka koordinációjában a szakállamtitkárokra számíthatunk, akik szintén újak, tevékenységi körüket illetően is.- Az újpestiek a médiából tudják: két lánya is pályakezdő...- Sőt, talán hamarosan kirepülnek otthonról, de ez az élet rendje, még akkor is, ha ez új élethelyzetet idéz is elő. Kata lányom pszichológus, az angyalföldi pedagógiai szolgáltató központban iskolák, óvodák segítője. Panna egy év múlva diplomázik, idegenforgalom és vendéglátó szakon. így saját családomban is tanulmányozhatom a pályakezdők helyzetét. Bangha Katalin *
