Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-12-22 / 25. (330.) szám

M 2002 júliusában az Újpest újság még —arról adhatott hírt, hogy Vargha Vio- la, a Babits Mihály Gimnázium 8. a osztályos tanulója 3. helyezett lett az országos ritmikus sportgimnasztikai bajnokságon. Az ifjú hölgy azóta 12. a-s lett, és sportágat is vál­tott, jelesül a testépítés felé fordult. Nemrég pe­dig, alig néhány nappal 18. születésnapját kö­vetően aranyérmet nyert a Budapesten rende­zett világbajnokságon, fitneszmodell kategó­riában! Bár a felkészülés időszakában sokat hiányzott az iskolából, a verseny másnapján már ismét ott ült a padokban. Tanárai szerint nincs ebben semmi különös, hisz Violát min­dig az jellemezte, hogy nagyon jól össze tudja hangolni a tanulást a sporttal, amint ezt mindkét „versenyszámban" elért kitűnő ered­ményei is bizonyítják. Egy gyorsétteremben találkozunk, ám belém vág a felismerés, hogy ahol csak úgy belengi a levegőt a to­csogó zsírban sült húsok és egyszerű szénhidrátok szaga (erről később bővebben), az talán épp a leg- visszataszítőbb helyszín egy a kilókkal engesztel­hetetlen harcot folytató testépítő hölgy számára. „Nem érdekes - nyugtat meg -, ilyenkor ehetek, csak a verseny előtt kell diétáznom.” Megállapodunk, hogy tegeződünk. Vállaira leomló, hosszú, szőke hajfürtjei alól a kabátjára tűzött, kis kék színű babi- tsos szalagja tűnik elő. „Nemrég tartottuk a szalag­avatót, az osztályom spanyol táncot adott elő, de részt vettem a palotásban és keringőben is”- meséli. Könnyű neki, hozzászokott a szerepléshez, nyilván egy keringőtői sem remeg meg a lába. Kabátja alatt a válogatott koronás címerrel díszített melegítőfelsőjét viseli, láthatóan büszkén. No de azt csak nem kell szégyellni, ha valaki világbajnok...?- Nagy örömömre szolgál, hogy részt vehettem a Magyarországon megrendezett IFBB junior fitnesz és felnőtt fitneszmodell világbajnokságon. Kétéves felkészülés áll mögöttem, ebből is az utolsó három: négy hónap volt rendkívül nehéz, mivel ez idő alatt heti 11 edzésen kellett részt vennem...- Ne haragudj, de ez úgy hangzott, mint valami előre betanult szöveg.- Mert az is.- Értem... Ezek szerint annyi kolléga keresett fel a vb-győzelem óta, hogy kénytelen voltál kialakí­tani egy sablonválaszt, amit elhadarva gyorsan le tudod rázni a riportereket?- Nem erről van szó. Bár igaz, hogy hívtak többen is, televíziós csatornákba szerepelni épp úgy, mint újságoknak nyilatkozni. Csakhogy én nem vagyok valami bőbeszédű.- Azt ne mondd, hogy szégyenlős vagy!- Kicsit. Mindenesetre a folyamatos szófecséplés nem az én asztalom. így amikor esetenként nyolc egész percet kell szerepelnem a kamerák előtt, meg tudom izzasztani a riportert.- Nos, akkor átmozgató jelleggel beszéljünk ártalmatlan dolgokról: mikor kezdtél sportolni?- Hat- vagy hétéves lehettem, amikor elkezdtem a ritmikus sportgimnasztikával foglalkozni. Nagyon szerettem csinálni, jártam is versenyekre, s egészen az országos harmadik helyezésig sikerült vinnem. Ám amikor az edzőm abbahagyta a szakmát, ódz­kodtam tőle, hogy átmenjek másik egyesületbe. Amikor pedig egy makacs térdízületi gyulladás is hátráltatott, már biztos voltam benne, hogy abba­hagyom. Ám a mozgás természetesen hiányzott, így elkezdtem egy fitneszedzőtermet látogatni. Két évvel ezelőtt Huber István, a Magyar Testépítő és Fitnesz Szövetség elnöke már itt talált rám. Azt mondta, megvannak az adottságaim ehhez a sportághoz. Egy­úttal megkérdezte, nem volna-e kedvem a verseny­zéshez. Es volt.- Azt olvastam, a verseny előtti koplalást igen nehezen viseled. Talán még a „kiborulás" szót is használtad.- így igaz. Egy-egy versenyt megelőzően három­négy hónapot töltünk szigorú diétával, és kemény edzésekkel. Előbbi annyit tesz, hogy kizárólag fehér­jét, illetve összetett szénhidrátot viszünk be a szer­vezetbe...- Ez hogy van magyarul?- Csirkét, pulykát vagy halat lehet enni, de azokat sem olajban sütve, csak főzve. És természetesen semmi cukor, semmi zsír. A probléma abból adódik, hogy az agy hozzá van szokva ezen anyagokhoz, így hiányukkor nem úgy viselkedik, ahogy kellene. Ilyenkor valóban előfordul, hogy rettenetes feszült­ség önti el az embert, és igen, közel vagyok a kiboru­láshoz. Vagyis ez nem holmi tinihiszti, hanem átlát­ható biológiai folyamat.- Érdekes, én meg azt hittem, egyszerűen éhes vagy...- Persze, az is. És bevallom, főleg a csokoládé hiányzik, amiről értelemszerűen szó sem lehet.-Isten őrizz...- Ugyanakkor háromóránként fehérjét kell juttat­ni a szervezetbe, hogy izom ne épüljön le. Edzés előtt két órával viszont már semmit, az így keletke­zett hiányt ezért a tréninget követően pótolni kell. Maga az edzés pedig két fő részből tevődik össze, ré­szint a testsúly megfelelő szintre csökkentését, ez fő­ként kemény „lépcsőzésből” áll, részint a meglévő izomzat száíkásítását szolgáló gyakorlatokból, amit pedig értelemszerűen súlyzókkal végzek. Szóval ez egy elég összetett dolog.- Dehogy... És miközben ilyen szigorú rend szerint éled az életed, valamint Újpest egyik legpatinásabb gimnáziumában készülsz az érettségire, mivel töltőd a szabadidőd?- Szabadidő... ugyan. Az elmúlt két évben nemigen találkoztam ezzel a szó­val. Bár hozzá kell tenni, hogy világbaj­nokságra való felkészülés során meg­lehetősen sokat hiányoztam az isko­lából. Ám tanáraim rendkívül meg­értők voltak, amiért köszönet jár nekik. Most persze pótolnom kell a dolgozatokat, ilyenkor már nincs kegyelem. Néha­napján eljutok egy művész­moziba, de ez a maximum.- Ajánlom Marco Fer- reri klasszikusát, A nagy zabálást, persze szigo­rúan felkészülési idő­szakban. Apropó, a kö­zeljövőben számodra mi jelenti a nagyobb ellenséget, a kilók vagy a tételek?- Tavasszal épp azért nem is indulok versenyen, hogy ne zavarjon semmi az érettségire való felkészü­lésben. Akármilyen türelmesek is voltak velem eddig a Babitsban, tisztában vagyok vele, hogy májusban már nem lesz pardon, így jelenleg a tanulás az első. Főleg mivel a SOTE-ra szeretnék jelentkezni. Úgy tervezem, hogy gyógytornász leszek. Ami pedig a fit- neszt illeti, a jövő évi világbajnokságot Szicíliában rendezik, ott azonban már nem modell, hanem juni­or body fitnesz kategóriában szeretnék indulni. Kí­váncsi vagyok, milyen eredményre lehetek képes a kidolgozottabb, nagyobb izmokkal szemben, ami az ottani mezőnyt jellemzi. És persze lényeges változás a modellversennyel szemben, hogy ott már nem csak a megjelenést pontozzák, hanem zenére gya­korlatot is be kell mutatni. De hangsúlyozom, előbb le kell érettségiznem! Hanula Zsolt Viola, nők

Next

/
Oldalképek
Tartalom