Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-05-19 / 10. (315.) szám
2005. május 19. Megkérdeztük... ...Hock Zoltánt, Újpest alpolgármesterét, miként vélekedik az idei középiskolai írásbeli érettségik körüli botrányról?- Ugyanúgy, mint a közvélemény, mély felháborodással és szomorúan élem meg a történeteket. Pedagógusként és városvezetőként egyaránt nagy várakozással tekintettem a 2004/2005-ös tanév érettségi vizsgái elé, mert most került sor a kétszintű érettségi vizsgák premierjére. Ám több mint egy hete nem a tételek nehézségeiről, a bevezetett új rendszer esetleges előnyeiről avagy hátrányairól, vagyis korántsem szorosan vett oktatási kérdésekről esik szó. Az érettségi vizsga mérföldkő volt eddig a diákok, a családok és a középiskolák nevelőtestülete számára. Izgalmas, nehéz, fáradságos, komoly munka végét jelentette mindkét félnek. Eredménye pedig meghatározta a diákok jövőjét, egyetemi, főiskolai továbbtanulásukat, munkába állásuk esélyeit. Az érettségi írásbeli vizsgafeladatok eltulajdonítása, internetes közreadása számomra a magyar társadalom régóta meglévő és egyre inkább felerősödő morális, erkölcsi válságát erősíti meg. Középiskoláinkban hosszú, fáradságos munkával hónapok teltek annak jegyében, hogy a tanárok - mint az élsportolók edzői - a verseny idejére helyzetbe hozzák, május eleji időzítéssel „formába hozzák” tanítványaikat. Tudom, a családok is komolyan veszik a tanulást, és középiskolásaink háromnegyede a továbbtanulásra, a jó teljesítmény elérésére koncentrál. A vizsga- startot megzavarni, családok, tanárok ezreinek életébe ily módon belegázolni igen becstelen dolognak tartom. Sajnálatosnak tartom, hogy a szaktárca vezetője egyfelől politikai támadásként, másrészt a középiskolai igazgatók hibájaként értékelte a történteket. Úgy vélem, nincs ma olyan iskolaigazgató, aki az iskolában a tisztességes felkészítés helyett a helyben őrzött tételek ideje előtti kibontásával tisztességtelen előnyhöz juttatná diákjait. Nem lett volna szabad beletaszítani őket a mocsárba. Természetesen a politikának is van felelőssége az ügyben. De nem úgy, mint ahogyan az oktatási miniszter kommentálta. Véleményem szerint ha ilyen hézagok vannak a kétszintű érettségi rendszerében, vagyis a tételek ennyi megbízhatatlan kézen mennek át, és kiszivárogtathatók, a kialakított rendszer azonnal támadható, nem jó. Úgy vélem, hogy az oktatási miniszter személyes felelőssége, hogy a kialakított rendszer jól működjön, zárt és kikezdhetetlen legyen. Ennek politikai felelősségét fel kell vállalnia. Őszintén sajnálom a diákokat, hogy ilyen méltatlan helyzetbe kerültek, ahogy mondani szokták, a nagybetűs élet küszöbén. Kívánom, hogy az izgalmas napok ellenére is jól teljesítsenek, legyenek úrrá érzelmeiken. Köszönöm a középiskolák igazgatóinak is, hogy higgadtan, minden bosszúságot félretéve a további zökkenők elkerüléséért és kollégáikkal együtt a diákok megnyugtatásáért fáradoznak.-bkPremier után Kész n lel túr 99Üvölt a rockzene, miközben csápoló fiatalok táncolnak az Újpesti Kamaraszínház színpadán. Merész kontrasztot választott a rendező, amikor a József Attila-emlékműsor kerettörténetét egy tipikus mai diákcsapat alkalmi osztálybulijával társította. Tény azonban, hogy az újpesti középiskolások számára készült előadás ezzel az effektussal határozottan közelebb kerül a célközönséghez, mint ha egy átlagos avagy megrendüléssel teli jelenettel indult volna. Az első „sokk” után természetes mederben folytatódik a költő életét felidéző műsor. Harsányi Gábor személyében megjelenik a gyerekek magyartanára, aki a narrátorként ismerteti József Attila tragédiába torkolló életét. A színpadi osztály - valójában a Harsányi Gábor Komunikációs Stúdió növendékei - egymást váltva alakítják a kortársak szerepét. A gyermek Attila közelében ott vannak nővérei, Jolán és Etus, az öcsödi nevelőszülők, később Jolán férje, Makai Ödön, majd a szegedi egyetem hírhedt tanára, Horger Antal és az elmaradhatatlan barát, Németh Andor. Az érett költő szerelmei közül Vágó Márta, Szántó Judit, Gyömrői Edit és Kozmucza Flóra is megjelenik. A szereplők dialógussá oldott könyv- és levélrészletekkel tudósítanak a családi, baráti és szakmai viszonyokról. A színpad hátterében, vetített képeken felvillan a költő ifjúságát idéző Ferencváros, majd életének számos jelentős helyszíne - az albérleti szobáktól a párizsi Sorbonne-on át a szárszói vasútállomásig. A Szöllősy Marianne által szerkesztett műsorban József Attila verseit Nyári István előadóművész tolmácsolja. Bár szerepe szerint ő is tanárt alakít, valójában az egyes szám első személyben írt költemények szavalásakor maga is József Attilává lényegül. Rendkívül nehéz a dolga, hiszen az Ars poetica, a Kései sirató, a Nagyon fáj vagy a Thomas Mann üdvözlése - hogy csak néhányat említsünk az elhangzó versek közül - erős koncentrációt igényelnek előadótól és nézőtől egyaránt, ugyanakkor minden költeménynek meghatározott helyen kell megszólalnia az előadáson belül. A bemutatón Nyári István olyan szuggesztíven szavalt, hogy a közönség helyenként tapssal szakította félbe az emlékműsort. A költőről szóló megemlékezés után Harsányi „tanár úr” mindenkit ötös osztályzatra értékel, és az „osztályban” folytatódik a félbeszakadt buli. A József Attila születésének centenáriumára készített, formabontó előadás nem titkolt célja a fiatal közönség megnyerése a versolvasás és az előadó-művészet számára. Az érdeklődő közönség lapunk megjelenésével egy időben, május 19-én, valamint 27-én 15 órakor tekintheti meg az előadást az Újpesti Kamara- színházban (Árpád út 66.). Jegyek elővételben is kaphatók az Ady Endre Művelődési Központ pénztárában.-rojA műsor szereplői: bal szélen Harsányi Gábor, középen Nyári István, a háttérben a stúdió növendékei (Fotó: Rudó Szilvia)
