Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-12-09 / 24. (304.) szám
10 2004. december 9. ÚJPEST Qu 0m □ Kettős évforduló a Déri Miksa Szakközépiskolában évadónk születésének 150., az iskola épületének 50. évfordulóját ünnepeljük idén. Az ötvenes évek derekán esztergályosokat és járműszerelőket képeztek iskolánkban, majd, jelentős technikai fejlesztést követően, az intézményt villamosipari szakközépiskolává és emelt szintű szakmunkásképzővé alakították át. A Megyeri úti iskola - amely akkoriban Kilián György nevét viselte - később tanműhellyel és kollégiummal bővült. Önerőből valósult meg a sportpálya, ahol a mai napig intenzív sportélet folyik. Több mint 30 olimpikonnal, élsportolóval büszkélkedünk. Az elektromosszakma a ’70-es évektől vált meghatározóvá, két évtized alatt 67 dobogós helyet hoztak el tanulóink az országos szakmai versenyekről. 1990-ben vettük fel Déri Miksa (1854-1938) nevét, aki tucatnyi önálló találmánnyal gazdagította a villamosipart. Az utóbbi évtizedben stúdióval, nyelvi laborral, konditeremmel, számítástechnikai, elektronikai és elektrotechnikai kabinettel, valamint színpadteremmel bővült iskolánk. Diákjaink ma már nem csupán a szakmai versenyeken, hanem a humán tárgyak és a sport területén is érnek el sikereket. Szavalóversenyt, történelmi vetélkedőt szerveztünk erdélyi diákokkal közösen. Csapatunk (Kovács Sándor, Király János, Budai Beatrix, Horváth Ibolya, Takács Gábor) az idén harmadik alkalommal nyerte meg a Fővárosi Pedagógiai Intézet történelemversenyét (felkészítő tanár: Gaál Károlyné). Az idei legnagyobb sportsiker a kispályás labdarúgó-bajnokságon elért első helyezés. A győztes csapat tagjai: Farkas Zsolt, Hérincs Attila, Parragh József, Léhi Loránd, Bárczi Tamás, FeFőhajtás Déri Miksa emléktáblája előtt kete Balázs, Fekete Róbert, Balogh Zoltán, Kéri Gyula (edző: Horváth László, a testnevelési munkaközösség vezetője). Németül tanuló diákjaink Ausztriában, az angolosok Angliában (mindkét csoport Császárné Math Andrea idegen nyelvi munkaközösségvezető szervezésében), a sí szerelmesei Szlovákiában (Bérezi Gézáné testnevelő szervezésében) jártak. Idén áprilisban Szuhánszky István igazgató úr felavatta a Déri-emlékkertet, amely a benne cseperedő Déri-fával immár búcsúzó növendékeink zarándokhelye. Az évforduló jegyében műveltségi vetélkedőt, elektrotechnikai, olimpiai és iskolatörténeti kiállítást rendeztünk, jubileumi évkönyvet szerkesztettünk, és felavattuk Déri Miksa emléktábláját. November 21-én, névadónk születésnapján diákjaink megemlékezést tartottak. Megtekintettük a Fojtik László tanár úr által a Déri családról készített dokumentumfilmet, majd emlékversenyt és koszorúzást tartottunk. A DN 11/a osztály Tömpe Ilona osztályfőnök vezetésével felkereste az egykoron hét éven át nálunk tanító és köztiszteletben álló Neográdi Lászlónak, Újpest és a főváros díszpolgárának a sírját. Gaál Károlyné tanár Művészpaiánták alkotótábora JT ikor a vonaton ültünk, már mindenki tudta, hogy I Y'I fergeteges napok várnak ránk, ugyanis egy hétig -L \9csak azzal foglalkozunk majd, amit a legjobban szeretünk. A beugró egy pályázat volt... Tihanyban, a Képzőművészeti Egyetem alkotótelepén ideális körülmények között dolgozhattunk. Nekünk, a Bródy Imre Gimnázium diákjainak a feladatunk az volt, hogy a térkép témakörében megírt elképzeléseinket megvalósítsuk. Hétfőtől péntekig a művészeti tagozatos diákok filmeztek, fotóztak, festettek, rajzoltak, a drámások pedig rövid darabokat vittek színre. Munkánkat művész-tanáraink segítségével és felügyelete mellett végeztük, s a tábor végén mindenki bemutatta alkotását a többieknek. Feladataink nem csak a művészetek körére korlátozódtak. Egyesek paprikás krumplit főztek, mások süteményt „gyártottak” az ötvenfős csapatnak, és voltak olyanok is, akiknek a mosogatás felemelő élménye jutott. A mindennapos filmvetítés után esti szabad időnket magunk alakíthattuk. Sokat beszélgettünk, megismertük egymást, és örömmel tapasztaltuk, hogy a kezdetekkor meglévő kisebb klikkekből a tábor végére egy nagy „családdá” formálódtunk. Azóta, ha végigmegyek az iskola folyosóján, és olyan valakivel találkozom, aki ott volt az idei alkotótáborban, tudom, hogy van egy közös gondolatunk: „Reméljük, jövőre is ott lehetünk!” Guczi Titusz Vitéz 11/d oszt. tanuló Kreutz Henrik sírjánál A Homoktövis Általános Iskola tanulói Rab Istvánná tanárnő vezetésével második éve gondozzák Kreutz Henrik, a Pamutgyár volt igazgatójának sírját a Megyeri úti temetőben. Ez évben is virágot helyeztek el a sírjánál a halottak napja alkalmából. Dalnokiné Kertész Zsuzsa igazgató Krenzinger Gézára emlékeztünk S zép őszi délelőtt volt, amikor halottak napja előtt iskolánk képviselőiként látogatást tettünk a Megyeri úti temetőben. Krenzinger Géza sírját kerestük, akinek emlékére koszorút hoztunk és mécsest gyújtottunk. Ki is volt ő? 1902-ben született Tápióbicskén. Vácott végezte teológiai tanulmányait, majd itt szentelték pappá is. 1930-tól Újpesten hitoktató és gyermekkórházi lelkész lett. 1937-ben került a Nap utcai templom élére, majd 10 évvel később ő lett a plébániai rangot kapott egyház- község első plébánosa. A II. világháború éveiben hívei közül sokan a frontra kényszerültek. A templom működési területére eső Károlyi Kórház nemsokára sebesült katonákkal telt meg. Krenzinger Géza még a bombázások idején is gyámolította, támogatta magukra maradt vagy idős, magatehetetlen híveit. Az óvóhelyeken igyekezett segíteni a rászorulókon, megpróbált lelket önteni a sebesült katonákba. 1945 után az egyház helyzete egyre kilátástalanabbá vált, de a lelkész a kedvezőtlen politikai légkörben is kitartott hívei mellett. 1955-ben súlyosan megbetegedett, majd 3 év múlva, 1958-ban meghalt. Tevékenységével, emberségével példát mutat számunkra. A halottak napja előtti szép délelőttökön Krenzinger Gézára emlékeztünk. Tisztelettel gondolunk arra az emberre, aki a maga korában sokat tett honfitársaiért. Dóri Alexandra 5. a osztályos tanuló, Szőnyi István Általános Iskola
