Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-02-27 / 4. (259.) szám
8 2003. február 27. Nem szavaztak, mégis igent mondtak (folytatás a 7. oldalról) Dr. Tóth Krisztina arról szólt: megszavazta volna a határozati javaslatot. Daróczi Lajos elmondta, mint ahogyan a korábbi években is, ez alkalommal is maximálisan egyetértett a határozati javaslattal, és sajnálattal kényszerült tudomásul venni, hogy eme döntés kinyilvánítását az MSZP-frakció tagjai nem tették lehetővé. Katona Sándor igenlő szavazatával támogatta volna az előterjesztést, és igennel szavazatott volna a további napirendi pontokról. Pelle András elmondta, hogy a határozati javaslatot és a többi napirendi pontot is megszavazta volna. Szólt arról is, hogy a választás során a szocialisták minden szórólapján és röplapján szerepelt az „Újpest többet érdemel” felirat. A testületi ülésen 260 millió forintról kellett volna dönteni, ennyivel érdemelt volna többet Újpest. Dr. Hollósi Antal a 14. számú egyéni választókerület képviselőjeként szólt arról, hogy a meghívóban szereplő minden egyes napirendi ponthoz tartozó határozati javaslatot megszavazta volna választói és egész Újpest érdekében. Hegedűs Miklós arról szólt, a képviselői eskü szövegét nem csupán elmondta, hanem úgy is gondolta, ezért az Újpestet érintő plusz 260 millió forintot is megszavazta volna. Dr. Chikány Gábor arról szólt, a választások után sokat töprengett azon, mit jelentett a szocialisták által osztogatott reklámszatyor oldalán a „mi többet teszünk a kosárba” szlogen, mert nem tudta értelmezni, milyen kosárról van szó. Most értette meg, és szomorúsággal tölti el, hogy nem egy újpesti kosárról, hanem a fővároséról szólt a jelmondat. Simonfi Sándor arról szólt, hogy nemcsak a forrásmegosztást taglaló napirendi pontot, hanem a többit is megszavazta volna, hiszen valamennyi fontos volt az újpestiek, a Langlet Val- demar Általános és Felnőttképző Iskola, valamint az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola életében, és a döntésképtelenség kényszere miatti halogatás értékes időt vesz el tőlük. A képviselő úgy vélte: az MSZP-frakció azért hagyta el az üléstermet, mert nem tűrtek el semmiféle kritikai megjegyzést, ellenvéleményt saját gondolkodásukkal, illetve a „főnökeik” által készített előterjesztéssel kapcsolatban, ami a régi beidegződést jelenti. Boruzs András utalt a vita kezdetén elmondott véleményére, azt megerősítve jelezte: megszavazta volna az előterjesztést, és a többi napirendi ponthoz kapcsolódókat is. Csóka János szintén csatlakozott az előtte szólókhoz, és elmondta: a határozati javaslatot megszavazta volna. Kiemelte: kimondottan sajnálja, hogy azok a képviselők, akik tanítónak, tanárnak tartják magukat, elmenekültek, és ezáltal nem kerülhetett sor például a Langlet Iskola alapító okiratának módosítását taglaló napirendi pontra, amely - a döntést követően - az iskola mintegy 60 százalékban roma származású tanulói számára jelentett volna kedvező feltételeket, előnyöket. Pajor Tibor elmondta, hogy a 2. napirendi pont kivételével megszavazta volna a határozati javaslatokat. Nehezményezte, hogy az MSZP- frakció 260 millió forinttal rövidítette meg Újpestet, az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskolát pedig megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy alapítványukat az adóforintjaik 1 százalékával már most támogatni lehessen. Dr. Derce Tamás polgármesterként, mint a meghívót aláíró városvezető szólt arról, valamennyi napirendi pont megtárgyalását fontosnak tartotta, és a határozati javaslatokat is megszavazta volna. Sajnálkozásának adott hangot, hogy harmadszor hagyta el a testületi ülést az MSZP-frakció, és azáltal hátráltatja a döntések meghozatalát. A nyilatkozatokat követően dr. Derce Tamás polgármester tíz óra után néhány perccel berekeszette az ülést.-bkDr.Tóth Krisztina alpolgármester függetlenként folytatja munkáját Dr. Tóth Krisztina alpolgármester, az 5-ös számú egyéni választókerület képviselője, az elmúlt héten kilépett az MSZP-ből, és független képviselőként kíván tevékenykedni. Lapunkban a döntés megtételéhez vezető útról kérdeztük:-Azon indokokat, amelyek engem e számomra rendkívül fájdalmas, hosszú ideig tartó vívódást követően megtett lépésre kényszerítettek, azokat az MSZP IV. kerületi szervezete belügyének tekintem. Ezért - különösen a szocialista pártra és azokra a párttagokra tekintettel, akiknek én emberileg nagyon sokat köszönhetek - nem tartanám etikusnak a konkrétumokat részletekbe menően a nyilvánosság elé tárni. Úgy gondolom egyébként is, hogy az emberek többségét nem a politika köntösébe bújtatott személyes csatározások érdeklik, hanem elsősorban az, amiért 2002. október 20- án megtiszteltek minket a bizalmukkal, és képviselőjükké megválasztottak. Az MSZP-ből való kilépésemmel kapcsolatban dr. Benkő László úr, az MSZP önkormányzati frakciójának vezetője az elmúlt héten a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy a döntésem az előzmények logikus következménye volt. Valóban. Azonban a döntésem meghozataláig vezető, december 17-e óta az MSZP-frakció által ez ideig megtett utat nem azok kövezték ki, akik az ominózus december 17-i ülésen - felvállalva annak rájuk nézve súlyos hátránnyal járt következményeit - segítettek visszaállítani képviselő-testületünk működőképességét. Én kizárólag fizikailag váltam ki az MSZP-ből. Továbbra is balközép gondolkodású politikus maradok. Azonban néhány frakciótársam magatartása döntésre kényszerített, és én eldöntöttem azt, hogy képviselőként és alpolgármesterként mi a legfontosabb a számomra, ez pedig Újpest városának fejlődése, az itt élő több mint százezer ember érdekeinek képviselete, az önkormányzat lehetőségeihez mérten a rászorulók életkörülményeinek javítása. őátfuiáúté vviá&.,. Az önkormányzat elmúlt három hónapját nagy érdeklődéssel figyeltem. E rövid írásban az eddigi működés tapasztalatait szeretném közzétenni. Suhanó árnyak Sötét este a városháza halovány fényű folyosóin egyre többször tűnnek fel lábujjhegyen surranó, felhajtott gallér mögé bújva lopakodó árnyak. Körülkémlelnek, s ha tiszta a levegő, sietős lépteiket a lépcső felé veszik, behúzott nyakkal inainak, a földszint felé. Megrezzennek minden furcsa neszre, aztán a neonlámpák zümmögésétől riadtan továbbsietnek. Lejutva a földszintre felszabadultan meggyorsítják lépteiket, s az átélt izgalomtól lüktető erekkel elhagyják a városi szentélyt. Vajon kik ők? Talán Frangepán társainak szellemei? Akik a titkos helyre igyekeznek, ahol sötét szobák rejtett mélyén, nagy bőszen, felségárulni szoktak. Vagy a régi idők partizánjainak lelkei? Ahogy a titkos sasfészek felé osonnak, hogy jelentsék a parancsnoknak: újra kisiklattuk az újpesti vonatot. Netán új rendszerváltókat látunk cipekedni, amint rejtekhelyre viszik az illegális nyomdát? Nem, nem kell félni tőlük! Ők csak a sunnyogók. A sunnyogók! Nem riogatni akarják ők Újpest gyengébb idegzetű részét. Nem összeesküdni, nem vonatot siklatni készülnek. Nem. Ők csak gyakorolják az új politikai stílust. Egyelőre az illegalitásba vonulásnál tartanak. Ezt már sikeresen begyakorolták, a sokadik sunnyogáson vannak túl. Most azt a feladatot akarják megoldani, hogy a sasfészekből távirányítással kezelhessék a szavazógépet. De ezen a speciális találmányon még dolgozni kell. Az eredmény látványos lesz! Illegalitásból lehet irányítani majd a várost. Addig pedig - marad a sunnyogás. Ha sötét este valaki találkozik az árnyakkal, ne riadjon meg, szólítsa meg bátran. Választást nyertetek „barátaim”! Felelősen dolgozzatok, ne sunnyogjatok! Albrecht Péter
