Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-01-30 / 2. (257.) szám

2003. január 30. "J r A költségvetési koncepcióról Maratoni ülésen [folytatás az 1. oldalról) A költségvetési koncepcióról szólva Hock Zoltán alpolgármester többek között kitért ar­ra: immár sokadik alkalommal tárgyalja a kép­viselő-testület a költségvetési rendeletet mega­lapozó és előkészítő tervezetet, ám az anyagot a megszokottnál később tárgyalja a testület. Ennek ellenére nincsenek késésben, hiszen a fővárosi közgyűlés sem tárgyalta még - csak február végén fogja - az önkormányzatok költ­ségvetésének jelentős részét biztosító forrás- megosztási rendeletét. A fővárosi önkormány­zat várhatóan a közeljövőben küldi meg az önkormányzatok számára a rendelettervezetet. Az önkormányzati törvény módosításával visszaállították e témában a kerületek egyet­értési jogát, ezért a tervezet véleményezésére 30 nap áll majd a helyi önkormányzatok ren­delkezésére. Várhatóan február közepéig kell az önkormányzatoknak kialakítani véleményü­ket, és ezt követően, február végén tárgyalja majd a fővárosi közgyűlés a témát. A döntést követően kerülhet sor az újpesti költségvetési rendelettervezet megvitatására. Mindezek is­meretében előre látható; hogy február 15-ig - a törvényességi határidőig - semmiképpen nem lesz Újpestnek költségvetési rendelete. Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: a költ­ségvetési koncepció ezúttal sem tartalmaz szá­mokat, csupán tendenciákat, irányelveket, hi­szen a költségvetést alakító bevételek hiányá­ban csak erről szólhat. Ám a koncepció összeál­lításakor arra törekedtek, hogy az önkormány­zat gazdálkodását alapvetően befolyásoló folyamatokat meghatározzák. A 2003-as évről szólva Hock Zoltán alpolgár­mester kiemelte: a koncepció lényeges eleme és egyben prioritása a költségvetés egyensúlyának megteremtése, a városrész működésének biz­tosítása, és mindezekkel egyetemben a mun­kabérek kifizetése. A költségvetés szerkezeté­nek lényeges változását jelenti, hogy az önkor­mányzat költségvetésének 60 százalékát ez ide­ig is a munkabérek tették ki, ez az arány 2003- ban vélhetően tovább növekszik majd. A helyi önkormányzatok központi forrásszabá­lyozásának peremfeltételeiről szólva az előter­jesztő alpolgármester kiemelte: folytatódik a közszféra béreinek felzárkóztatása. Mint is­meretes, 2002 szeptemberétől kormányzati el­határozást követően - a jóléti csomag elfoga­dása után - 50 százalékkal emelkedett a közal­kalmazottak bére (a közalkalmazotti bérfej­lesztés 2003-ra 1,8 milliárd forint többletkia­dást eredményez, amelynek alig több mint 1/3- a látszik biztosítottnak). Hock Zoltán alpolgár­mester tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Újpesten január 21-én fizetik ki a közalkalma­zottaknak a 13-ik havi illetményt, amelyet a törvény a tárgyévet követő januári hónap 31-ik napjáig ír elő. A korábbi években az önkor­mányzat a decemberi fizetéssel utalta, ám az elmúlt év végén a kormány nem biztosította ezt a járandóságot, az önkormányzat pedig nem tudta ezt megelőlegezni. 2003-ban életbe lép a köztisztviselők béremelésének második üteme. Mindezek fedezetét a működési célú állami hozzájárulások és támogatások adják. A közal­kalmazotti szféra bérnövekménye a normatív állami hozzájárulásból, a személyi jövedelem- adó 5 százalékról 10 százalékra emelendő átengedéséből, illetve a gépjárműadó 100 százalékban történő kerületben „maradásából” kell hogy fedezhető legyen. Az előterjesztő úgy fogalmazott: a dologi kiadá­sok központi költségvetésből történő emelé­sére továbbra sincs mód, ennek fedezetét csak a saját bevételekből teremtheti elő az önkor­mányzat. A szociális ágazatban a költségvetési törvény 10,3 százalékos növekménnyel számol a szociális és gyermekvédelmi törvény 2003-tól hatályba lépő, az önkormányzatok számára új feladatokat megfogalmazó rendelkezéseihez, és az önkormányzatnak a munkanélküli-ellátó rendszerét is érintő új szabályozás miatt. (folytatás az 5. oldalon) A költségvetési irányelvek prioritásai * A kormány 2002 augusztusában elfogadta Magyarország középtávú gazdaságpolitikai program­ját az uniós csatlakozás megalapozásához, amelynek alapvető célja a modernizáció, az európai fejlettségi szintekhez történő felzárkózás. Ennek elérése az adott körülmények között olyan teljesítményorientált feltételrendszer meg­teremtését kívánja meg, amely takarékos fiskális politikával és óvatos - a termelékenység nö­vekedésével összhangban lévő reálbér-növekedésen alapuló - jövedelempolitikával összehangol­va az államháztartási hiány csökkenését és ezzel párhuzamosan a növekedési lehetőségeink is­mételt tágulását eredményezi. Az 2003. évi költségvetési gazdálkodás koncepcionális kérdéseit az előbbiek szellemében hatá­rozzuk meg:- az intézményhálózat további ésszerűsítése az alkalmazható törvényi szabályozásnak megfele­lően,- az ellátott feladatok további felülvizsgálata. Megállapításai alapján a szükséges intézkedések megtétele (esetlegesen felszabadítható intézmények más módon történő hasznosítása),- a létszám- és bérgazdálkodás önkormányzatot terhelő feladatainak ellátása azzal, hogy a fela­dathoz telepített létszám, valamint a feladatmutatók nagysága szinkronba kerüljenek egymással,- a minőségi munka elismerése a köztisztviselői és közalkalmazotti állomány területén egyaránt,- az önkormányzati bérlakásoknál jelentkező veszteségek radikális csökkentése. Főbb alapelveink a fentiekben leírtak alopján:- a meglévő önkormányzati alapfelodatok ellátása elsőrendű feladót,- a folyamatosnak minősíthető bevételek szakszerű és a likviditást biztonsággal szolgáló beszedése,- o rendelkezésre álló saját vagyon hasznosításából származó többletbevételek felhasználása a városrész fejlesztésére,- az önkormányzati bérlakásokban lakók lakhatási támogatósa csak önkormányzati elhatáro­zásból legyen lehetséges. E feladatok oz alábbi célkitűzések biztonságos megvalósítása mellett oldhatók meg:- Azonos prioritást kell kapnia az alapfeladatok ellátásának és a költségvetési egyensúlynak.- Az oloptevékenység finanszírozásában a feladatorientóltságra kell a hangsúlyt helyezni.- A szeptemberben végrehajtott közalkalmazotti bérfejlesztés 2003. évre 1,8 Mrd Ft többlet- kiadási szükségletet eredményez, melynek a normatív támogatások emelkedéséből fakadóan kevéssel több mint 1/3-a látszik fedezettnek. A gépjárműodóból származó többletbevételi for­rás csak némileg csökkenti a keletkező hiány összegét. Az SZJA szabadon felhasználható (5%-ról 10%-ra emelkedett) részéről, ha a 2002. évi forrásmegosztás elveit tekintjük irányadónak, nem keletkezik bevételünk, hiszen ez évben sem számolhattunk ezzel a bevételi forrással. Az elmon­dottakból következik, hogy o bérfejlesztésből adódóan 1 Mrd Ft-nyi hiány mutatkozik, melynek biztosítására jelen körülmények között nem látunk fedezetet.- A fedezetlenséget tovább látjuk súlyosbodni azzal, hogy a fővárosnál jelentkező mintegy 15 Mrd Ft többletforrásigény növekményt a kerületek kárára látszik megoldani.- Mindezek következtében nehéz helyzetben leszünk, a forráshiányt indukáló feladatellátás többletigény fedezetét nem látjuk biztosítottnak.- A forrósmegosztási sarokszómok ismeretében szükségintézkedések megtételére kell sort kerí­teni, hogy a megemelt közalkalmazotti illetmények maradéktalanul kifizetésre kerüljenek.- A köztisztviselői szférában elmaradó béremelés feszültségeket okoz, hiszen csökkenő jövede­lemtranszfert eredményez.- Le kell mondani o felhalmozási kiadásokról, csak a legszükségesebb karbantartási feladatok ellátására kerülhet sor.- A működtetés feltételein belül, kiemelten, rendkívül szigorú költségvetési tervezés, elemzés szükséges.- Szigorúbb likviditási terv szerint finanszírozás válik szükségessé, általánosabbá kell tenni a kö­zös teherviselést a fenntartó és intézményei tekintetében.- Szigorítani kell a létszámgazdálkodást, számolni kell esetleges létszámleépítéssel is.- Körültekintőbben kell eljárni a segélyezési rendszer működésében, hogy annak hatékonyságát növelni tudjuk.- Át kell tekinteni az önkormányzat által önként vállalt tevékenységeket, ezek elhagyásával megteremthető, erősíthető a város gazdálkodása.- A költségvetés előirányzatait o törvény által kötelezően előírt, a képviselő-testület által feltét­lenül szükségesnek tartott szinten kell megállapítani, hogy az év közben várható kiadási szük­ségleteket, illetve a bevételek nem egyenletes áramlása okozta zavarokat kiküszöbölje.- Javítani kell a vagyonhasznosítás színvonalát.- Gondoskodni kell a vagyonértékesítésben bekövetkezett változások naprakészségének biztosí­tásáról.- Megoldást kell találni az önkormányzat, illetve az ÚVRt-vel szemben, a lakosság részéről fenn­álló lakbér, külön szolgáltatási díjak jelentős összegének konszolidálására.- Növelni kell az önkormányzat különböző, állami pályázatokon, céltámogatási rendszerben való részvételét.- Meg kell őrizni továbbra is az adóbevételeknek a már eddig elért hatékonyságát. * Kiemelés az előterjesztésből

Next

/
Oldalképek
Tartalom