Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-01-30 / 2. (257.) szám

* EST 2003. január 30. Újpest alpolgármesterei II. rész 1992 óta a városvezetésben Szociális és egészségügy. E két fontos terület mellett Nagy István alpolgármester az önkormányzat vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyeiért is felelős. 2002. október 20-án, az önkormányzati választáson egyéni képviselőként került a képviselő-testületbe, amely, immár negyedízben, alpolgármesterként is bizalmat szavazott számára.- Az 1998-2002- es ciklusban Új­pest egyik „siker­ágazata” az önkor­mányzati lakásé­pítés volt. Elké­szült a városrész lakáskoncepció­ja, jelentős beru­házásokra került sor, amelyeknek köszönhetően számos család lakáshoz ju­tott. Ebben a ciklusban mégsem ön viszi tovább ezt a területet...- A városrész számára az elmúlt 12 év leg­nagyobb jelentőségű támogatását minden bizonnyal a Széchenyi Terv jelentette. Pályázat útján több mint 900 millió forintot nyertünk, amely mintegy 300 lakás felépítéséhez nyújtott segítséget. A tavaly felavatott fecskeházba 50 fiatal pár költözhetett. A jelenlegi gazdasági-politikai helyzetben természetesen felmerül a kérdés, hogy mindezt felülmúlhatjuk-e a következő négy évben. Szinte bizonyosnak látszik, hogy a költségvetés ebben az évben nem teszi lehetővé a folytatást. Mégis bízom ab­ban, hogy talán hitel felvételével, pályázaton elnyert támogatások segítségével - az erede­ti terveknek megfelelően - 100-120 „fecske­házi” lakás építésével folytatni tudjuk a programot. Remélem, nem tekintik szerény­telenségnek, ha azt mondom, hogy Újpest lakáspolitikai koncepciója a nevemhez kötődik. A kidolgozott elképzelés gazdasági és társadalmi oldalról is megalapozott, a testületnek azonban joga van felülbírálni. Véleményem szerint módosításra nincs szükség, ugyanakkor elképzelhető, hogy „fi­nomítható” az a feltételrendszer, amely megteremti a lakáshoz jutás lehetőségét. Ezután majd dr. Tóth Krisztina alpol­gármester folytatja az általam megkezdett munkát, a feladatmegosztás az önkor­mányzat ügyét szolgálja. Támogatni fogom munkájában.- Az egészségügy területén alapvető vál­tozásokat jelentett az orvosi praxisok pri­vatizációja. Ugyanakkor számos kötele­zettség továbbra is az önkormányzatnál maradt. A közeljövőben várhatók-e újabb jelentős döntések a betegellátás területén?- Az egészségügyi ellátás területén a gondok továbbra sem enyhülnek. Egyre többször hallhatnak arról, hogy az önkormányzat hatáskörébe tartozó egészségügyi feladatok ellátásához jelentős anyagi támogatásra van szükség. Az év elején sürgős feladatunk lett az iskola-egészségügy, valamint az orvosi ügyelet működtetési gondjainak megoldása. A közalkalmazotti béremelés a megvásárolt szolgáltatásokra is hatással van, emiatt szá­mos esetben feszültség keletkezik. Az iskolákban ügyeletet ellátó orvosok vál­lalkozóként végzik a munkájukat, de az ő vállalkozási díjukra nem kaptuk meg a béremelés fedezetét, holott ez az ellátási for­ma kötelező. Ugyanígy működtethető az éjszakai ügyelet is. A gyerekek éjszakai el­látása szerencsére megoldott a Bethesda Kórházzal kötött megállapodással, ez azon­ban szintén 3-4 millió forint pluszkiadást je­lent évente. Persze az anyagi gondok mellett is vannak terveink. Az egészségügyi alapel­látásban már lezajlott az úgynevezett funkcionális privatizáció. Az elkövetkező időszakban sor kerülhet a teljes magánosításra, amely az önkormányzat és a háziorvosok közös érdeke. Sokszor keletkezik vita a közös tulajdonból, a közös használatból, ami egyik félnek sem jó. Ezért a Káposztásmegyeren, a Külső Szilágyi úton épülő háziorvosi rendelő esetében olyan új­fajta konstrukció kialakításán dolgozunk, amely megvalósítható, és az orvos és az önkormányzat számára is kedvező. A rendelő épületét az önkormányzat építi fel, de a háziorvos már az építés előtt kötelezettséget vállal a rendelő - tehát a tel­jes praxis - privatizációjára. Tárgyaltunk erről valamennyi Káposztásmegyer I.-en dolgozó gyermek- és felnőttháziorvossal, jó kapcsolatban állunk velük, és közösen ke­ressük a terv finanszírozási lehetőségeit. Az állami támogatások nem elegendők a kötelező feladatok ellátására, a hiányok pótlása jelentős terhet ró a városrész költ­ségvetésére. Többletbevétel csak a vagyon­gazdálkodásból termelhető ki, amely azt je­lenti, hogy a képviselő-testületnek döntenie kell a nem lakás célú helyiségek bérleti dí­jainak emeléséről, illetve egy esetleges lakbéremelésről is.- Valamennyi terület közül minden bi­zonnyal a szociális ágazat nyújtja a leg­kevesebb sikerélményt. A rászorulók szá­mára létezhet-e elegendő segély és támo­gatás?- 2002-re a minimálbérek - 40, majd 50 ezer forintra történő - emelésével, új munkahe­lyek létesítésével, a munkahelyek stabilabbá válásával bekövetkezett egy szociális fordu­lat. Az elmúlt két évben Újpesten is csökkent a segélyek iránti igény, a szociális segélyek teljesítése a költségvetési előirányzaton belül maradt. Az utóbbi időben mintha ismét többen jelentkeznének segélyekért, ami a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következménye. Az előbb el­mondottak szerint a növekvő munka- nélküliség hatással van az önkormányzati támogatások iránti igényekre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás is szociális feszült­ségeket eredményezhet. Kérdés, hogy a gaz­daságra milyen hatással lesz majd a csat­lakozás. Újpesten a szociális segélyezési elvek ma is az 1992-ben kidolgozott ala­pokon nyugszanak; a feltételrendszer 1997 óta változatlan, és meg tudott felelni az elvárásoknak. Természetesen az ember szí­vesen adna többet, de ha háromszor annyit nyújthatnánk, sokan akkor is úgy éreznék, hogy kevés...- Milyen tervekkel, magánemberként mi­lyen érzelmekkel kezdi munkáját az új ciklus kezdetén?- Örülök a bizalomnak, de a külső hatások miatt kevésbé vagyok optimista, mint 1998- ban. Bevallom, inkább a feladatokat látom, mint a fejlesztés lehetőségét. A családom immár tizenkét éve elviseli, hogy politikával foglalkozom és városvezetőként dolgozom. Akik gyakran mennek el a városháza előtt, láthatják, hogy az alpolgármesterek szobájában késő este is ég a villany. Feleségem az egészségügyben dolgozik, a Péterfy Sándor utcai kórház szakoktatója, két felnőtt fiunk van. Az év első napján beléptem az ötvenedik életévembe. r.a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom